Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)
SZÜCS GYÖRGY: Zivatar előtt, zivatar után / Szőnyi István és az „ötvenes évek"
Első vázlat a moszkvai m ezögazdasági pann óhoz, papír, gouache, 300 x 1350 mm, Szőnyi István Emlékmiízeum, Itsz: 81.747.1. litikai berendezkedés ideológiai szorításában. 17 Néhány év múlva azonban azt kellett tapasztalnia, hogy a párt ideológiáját követő kultúrpolitika egy mederbe igyekszik terelni a művészet addig sokfelé ágazó folyamát, s a szocialista realizmus jelszava alatt az „új művészet" gyorsított ütemben való kiépítését szorgalmazza. A 20. századi művészetben jelentkező izmusok kemény bírálata („öncélúság", „formalizmus"), a kiállításokon elvárt témajavaslatok hosszú listája (az új, szocialista embertípus életének megjelenítése), a szovjet művészet alkotásainak közreadása (kiállítások, folyóiratok, reprodukciók) azt eredményezte, hogy egyfelől ugyan nagy mennyiségben születtek a közérthető, harsány, ál-optimista művek, másfelől viszont a korábbi évtizedekben már nevet szerzett, most „polgárinak" bélyegzett művészek nagy része tovább folytatta addigi munkásságát, s csak kényszeredetten próbált meg igazodni az elvárásokhoz. „A volt Gresham-körrel rokon festők művein a téma határozottságát, elbeszélő tartalmát költői, lírai hangulat pótolja, - a munkás vagy szocialista festőknél pedig a költői-festői hangulat — a mondanivaló minél egyszerűbben való megfogalmazása érdekében - gyakran sikkad el" - írta Szőnyire, Bernáthra és Domanovszkyra utalva az 1950-ben megrendezett I. Magyar Képzőművészeti Kiállításról Radocsay Dénes. 18 Szőnyi minden nagy kiállításra küldött be képet, így a fenti kiállításon is két festménye szerepelt (Krumpliszedők, Üdülőben). A kisebb művek látványosságban eltörpültek a monumentális falképek kartonjai mellett, mégis a kiállításlátogatók észrevehették, hogy ezeken is a Szőnyitől megszokott emberek, jelenetek és környezeti elemek fordulnak elő. A 60. születésnapjára időzített, 1954-es gyűjteményes kiállítására már lényegében készen állt a teljes repertoár: a Honvédelmi Minisztérium freskóterve (1949), a moszkvai mezőgazdasági pavilon pannói (1950), illetve a Földalatti Gyorsvasút Népstadion melletti megállójába szánt falkép nagy vázlata (1953). 19 A kiállítás kapcsán még ekkor is kevesen mertek az osztatlan rajongás hangján megszólalni, mint Berda József köszöntő versében: „O, merész és szelíd színekben tobzódó festmények, / rajzok, vázlatok csodálatos változata s formák / tengernyi 17. SZŐNYI ISTVÁN: Kép. Megjegyzések a művészetről. Dr. Vájna és Bokor, Budapest, 1943. 36. 18. RADOCSAY DÉNES: Jegyzetek az I. Magyar Képzőművészeti Kiállításon. Szabad Művészet, 1951. 1. sz. 27. 19. A Honvédelmi Minisztérium kartonjai lappanganak, a jelenlegi épületben nem találhatóak. A moszkvai mezőgazdasági pavilon pannóit - Domanovszky Sándoréval együtt — 1990-ben összetekerve a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia dísztermének színpada alatt fedezte fel Zwickl András. A művek az utódintézményben, a Nyugatmagvarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Elelmiszertudományi Karán találhatóak. Dr. Domiczi Endre szíves közlése. A Földalattihoz tervezett Mezőgazdaság és sport című falkép nagy vázlata (ltsz.: 59.48 T), illetve kartonjai az MNG gyűjteményében találhatóak (ltsz.: F. 62.49/1—26). Munkások és parasztok együtt TSZ udvar Este otthoti
