Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)

SZÜCS GYÖRGY: Zivatar előtt, zivatar után / Szőnyi István és az „ötvenes évek"

Szőnyi 1948-49-ben még részt vett azon a pályázaton, amelyet a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia oltárképére írtak ki; a megbízást végül Molnár-C. Pál nyerte el, de Szőnyi életműve újabb gyöngyszemmel, egy zebegényi tájra és emberekre átírt-átszellemített, színes tempera vázlattal, Mária mennybevitele-képpel gazdagodott.

9 Ekkorra azonban világossá vált számára, hogy a reménykedő évek valójában az illúziók elvesztésének időszakát rajzolták fel. Rabinovszkynak a stiláris sokféleséget pártoló „közösségi művészet" elve már a megszerzett hatalom biztos tudatában működő kultúrpolitika számára elégtelennek bizonyult, a Művészeti Tanács felszámolása, a Szinyei Társaságnak és lapjának, a Bernáth szerkesztette Magyar Művészetnek a beszüntetése jelezte a radikális klímaváltozást. Ebben a légkörben határozott úgy a Szőnyi család, hogy leányuk, Zsuzsa és vejük, Triznya Mátyás más országban próbáljanak szerencsét. Választhattak a kétféle bizonytalan jövő között: a szabadság kínálta esély mellett döntöttek.

10 Szőnyi munkahelyén, a Képzőművészeti Főiskolán, a szervezeti és oktatási rend átalakítása már 1945-ben megkezdődött, de a végleges szervezeti szabályzat szintén csak 1949 októberére állt össze. A Szőnyit leginkább érintő egyik fontos változás az volt, hogy a minisztérium külön freskó-tanszék felállítását kezdeményezte, amelynek irányítására Pór Bertalant, tanársegédjének pedig Kurucz D. Istvánt javasolta. A falképtervezés mint „műfaj" tanítását eddig Szőnyi István látta el, ennek vezetéséről a megváltozott körülmények miatt lemondott.

11 Az ideológiai kontroll erősödését jelezték az olyan a kisebb-nagyobb rendelkezések is, mint a külföldről beérkezett könyvek és folyóiratok bejelentési kötelezettsége vagy a MDP pártszervezeti irodájának megnyitása a Főiskola I. emeletén.

12 Akárcsak az élet minden területén szovjet mintára itt is elindult a munkaverseny-mozgalom, melynek keretében a tanárok is kihívták kollégájukat: Beck András Kisfaludi Stróbl Zsigmondot, Kmetty János Domanovszky Endrét, Pór Bertalan Szőnyi Istvánt stb.

13 A kötelező kultúrpolitikai irányelvek helyes értelmezésének feladatát Finogenov akadémikus, festőművész vállalta magára, aki még februárban, a Szovjet Kultúra Hónapja alkalmából látogatott Magyarországra. Az aktuális kiállítások és a gondosan kiválasztott műtermek mellett a képző- és iparművészeti főiskolákat is felkereste, ahol személyesen fejtette ki a szocialista realizmus tartalmát, vázolta fel a Szovjetunióban elért eredményeit. „A magyar művészek közül sokan a posztimpresszionizmus és expresszionizmus hatása alatt állnak. A magyar művészeknek azonban engesztelhetetlen elvi harcot kell folytatniok a formalisztikus irányzatok leküzdésével, a szocialista realizmus győzelméért" — összegezte magyarországi tapasztalatait Finogenov.

14 9. A Magyar Nemzeti Galéria tul. (ltsz.: 55.724). Érdekes, hogy a mű a Magyar Dolgozók Pártja Gazdasági Hivatalának ajándékaként került a Szépművészeti Múzeumba. Jelenleg a Szőnyi István Emlékmúzeum állandó kiállításán látható. 10. A korszak bonyolult összképéhez adalék, hogy Szőnyit sohasem érte retorzió leányának disszidálása miatt. Még abban az évben megkapta a Kossuth-díjat, s a későbbiekben is számos állami megbízást nyert cl. Az Állambiztonsági Szolgálatok iratai közörr nincs nyoma annak, hogy főiskolai működését megfigyelték volna. Neve egyetlen alkalommal szerepel egy felsorolásban, amikor a „célszemély", dr. Tompa Kálmán műgyűjtő lakásán tarrott születésnapi összejövetel egyik résztvevője volt 1959-ben. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 0-11803/2 i.sz. n. Jegyzőkönyv az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola Rektori Tanácsának 1949. január 18-iki rendes üléséről. Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára (a továbbiakban: MKEL), i-a-44 sz. (1949—50. köt.) 12. Jegyzőkönyv az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola Rektori Tanácsának 1949. június 24-iki rendes üléséről. MKEL, uo. 13. Jegyzőkönyv az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola 1949. november 12-iki II. tanári értekezletéről. MKEL, uo. 14. ÉK SÁNDOR: Beszámoló Finogenov szovjet festőművész látogatásáról. Szabad Művészet, 1949. 4. sz. 140.