Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)
Ezerkilencszázötven
Róma, 1950. január. 8. Edes Mamikám és Apui Tegnap, szombaton kaptam meg a leveled és a kis kéményseprőt is, ami hihetetlen mázlit hozott. Matyi csak este hétkor jött haza és addig semmit sem tudtam az egészről. Reggel, mikor kiért a Cinecittába, már várta őt egy pali, aki taxin azonnal elvitte a Via Marguttaba, egy mérnöki irodába. Itt már voltak egy csomóan, többek között persze Vince is, aki rögtön bemutatta Matyit mindenkinek. Kisült lassan, hogy egy új filmről tárgyalnak, Vincéék adják a tőkét, egy olasz rendezi, a leghíresebb olasz rendező, Vittorio De Sicanak 4 hívják, ez találta ki a neorealista stílust, ami most divatos. Egy amerikai is benne van, akit Ned Mannnek 5 hívnak, ennek hatalmas virágos nyakkendője volt és Matyi nagyon megtetszett neki, mert az olaszok általában nem beszélnek angolul és dühös rájuk. [...] Később kiderült, hogy az egész filmet Milánóban fogják forgatni, nekünk is oda kell mennünk 2-3 hónapra. Rendes szerződést fognak kötni Matyival, ő skicceket csinál majd az amerikainak. Ez abból áll, hogy minden, az amerikai által elképzelt jelenetet neki kell majd vázlatosan lerajzolni. Például egy nő ül az ablaknál és kinéz, belülről, a szobából nézve stb. Nem fontos, hogy a rajz jó és részletes legyen, csak az a lényeg, hogy az operatőrnek fogalma legyen róla, hogy az amerikainak mi az elképzelése. A rajzokról fényképeket csinálnak és ezt szétosztják a rendezőnek, operatőrnek, színészeknek stb. [...] Vince és De Sica nagyban magyaráztak egymásnak, végül leikerekedett az egész banda. Vince beültette Matyit maga mellé a taxiba De Sicával és még valakivel, meg az amerikaival. Elmentek a Via Venti Settembrere egy kis palotába, ahol egy kis vetítőterembe beült az egész társaság. Itt levetítették nekik Kordáék egy régi, 1934-ben készült filmjét, ami hasonló témáról szólt és ezért tanulságos megnézni. Ez a film is egy külvárosban fog játszódni, ahol egész közönséges emberek élnek és egy fiú rájön, hogy ő csodákat tud csinálni. 6 [...] Aztán elrohantak a Ninoba, amit 4. VITTORIO DE SICA (1902—1974) az olasz filmművészet egyik nagymestere, a neorealizmus egyik megteremtője. Legismertebb filmjei: Fiúk a rács mögött (1946), Qiciklitolvajok (1948), Csoda Milánóban (1950), Házasság olasz módra (1964), Napraforgó (1970) stb. 5. NED MANN (1893-1967) amerikai filmes, a speciális eífektek szakértője. Sokat dolgozott a Korda fivérekkel olyan ismert filmekben, mint/1 vörös Pimpernel(1934), a Rembrandt (1936). Más amerikai rendezőkkel is, pl. John Armstronggal, John Clements-el. 6. A Csoda Milánóban rövid rartalma: a melegszívű Totót egy kedves idősebb hölgy neveli, akinek halála után árvaházba kerül. Tizennyolcadik évének betöltése után a városszéli nyomortanya szegényei és betegei mellé csapódik. Amikor a barakktelep területén olajat találnak, a szegényeket szeretnék elűzni. Ekkor Toto segítségére siet halott nevelőanyja, Lolotta. Fehér galambot küld neki, amely majd minden kívánságát teljesíti. Ezután Toto úgy bénítja meg a rendőrséget, hogy parancsaikat operaáriákká változtarja.
