Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)
Ezerkilencszáznegyvenkilenc
kek a palatábla lemosásához használnak, az ilyen spongyával a jó papírról jóformán teljesen le lehet mosni a sikerületlen részeket, s néha még az egész képnek artisztikus hatást is ad a lemosás, s utána, ha megszáradt, lehet folytatni a festést. A másik tanácsom, hogy Te itt csináltál a Zsuzsáról egész jó profilképet, tehát ennél a feladatnál is próbálj a profil mellett kikötni. Persze, az a fej karakterétől is függ. Arra légy figyelemmel, hogy a karakter sosem a vonalak finom megfigyelésén múlik, hanem mindig az arányok egymáshoz való viszonyán. Tehát nem azon, hogy pl. valakinek milyen finom metszésű az orra, vagy hogy a szájának a vonala szépen ívelt, hanem mindig az összbenyomást kell figyelni. Például: halovány, sötét szemű, ovális. Vagy kerek arcú, pirospozsgás, szőke. Sovány, vagy kövér. Csontos, vagy lágy az arca. Tehát ilyen egységesen megfigyelt, döntő karaktervonásokat próbál az ember, mint fő problémát megfogni, és azután mikor ezzel már megvan, ebbe próbálja azuián az ember belevinni a másodlagos karaktervonásokat, az előbb említett finom metszésű orrnak a jól megfigyelt vonalát. Ezt pedig úgy lehet elérni, hogy minden aprólékos dolgot az ember a felrajzolás elindításánál figyelmen kívül hagy, s csak a nagy arányokra figyel. Ismered azt a bizonyos sémát, mely az arc szerkezetét adja, evvel indítja el az ember a rajzot, s ilyenkor már arra figyel, hogy magas-e a homlok az archoz viszonyítva, vagy alacsony. Tehát a sémáját az ember ehhez a megfigyeléshez fogja hozzáidomítani. Nehogy a séma egy öncélú valamivé váljon, ami az ember szabad ítélőképességét meggátolja, hanem épp ellenkezőleg, szabadon kezelve, az egész karakter alapjává tudja az ember tenni. Tehát az egyéni karakter megfogásához adjon segítséget, ne pedig a típus kialakulásához. Ezt azért említem, mert a séma, ha öncélú lesz, igen könnyen a tipizáláshoz vezet, ami éppen az egyéni karaktert öli meg. A cél az legyen, hogy a sémán keresztül induljon el a rajz, de amint elvégezte a feladatát a séma, azt lehetőleg nyomtalanul el kell tüntetni, s az eltüntetésre a másodlagos, finomabb megfigyeléseket kell felhasználni. Tehát, amikor már meg van állapítva, például a két szemgödörnek a helye, a mérete, az iránya az egész archoz, szájhoz és orrhoz viszonyítva, mintegy durván és nagyvonalúan, a séma értelmében, akkor az előre kijelölt helyre, vigyázva úgy a méretre, mint az irányra, berajzolja az ember a két szemhéjnak a vonalát, a szemnyílás szűk, vagy nyílt mintáját, stb. A karakter titka % * • ! t < / **' • " + • A~$p*v%**C ^^^tSffií*** £*-*V'V"-4~-- /t^-«-*^, ' A Szőnyi István által kézzel írt 52. levél 3. oldala
