Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)

Ezerkilencszáznegyvenkilenc

Mindenre gondol az ember, nem tudom, hogy nem valami pletyka következtében fordult-e el tőletek a jószerencse? Ezért azt ajánlom, hogy lehetőleg ne magyarok társaságában forogjatok, ha csak lehet, amint tudom, nagyon nehéz megcsinálni a Ti helyzetetekben, próbáljatok már a nyelv megtanulása miatt is, olaszokkal barátkozni. Persze innen ilyen lapos bölcsességeket könnyű írni, de most mást nem tudok csinálni. Mi itt Anyuval egy helyben topogunk, de semmi okosat sem tudunk kisütni. Azonban még mindig örülhettek, hogy ott vagytok s elszontyolodásotokban ez a tudat adjon erőt a további nehézségek leküzdéséhez. Mi innen legalább így látjuk a helyzetet s nem hiszem, hogy tévednénk. Sokszot csókol benneteket Anyu és Apu Szőnyiné, Szőnyi géppel írva, leltári szám: 2006.40.1. 4L Zebegény, 1949. augusztus 31. Edes Zsuzsókám, hétfőn este bementünk mindketten Pestre, mert sejtettem, hogy oda is írtatok levelet, s hogy /Triznya/ Anyu ennek következtében némileg izgatott. [...] Reméljük Vince válaszol majd /Szőnyi/ Apunak, s ha hamarabb nem, az ő leveléből talán okosabbak leszünk. [...] Genthont

112 felfüggesztették az állásából és bűnvádi eljárás van ellene. Klári azt mondja, hogy ő ott volt és más hibáját nem látta, mint hogy nem volt elég energikus és nem adminisztratív tehetség. Egyelőre még szabadlábon van, de minduntalan be kell neki menni különféle kihallgatásokra. Egyéb hírt vagy pletykát nem hallottunk, de nem is érdekel most bennünket semmi, csak az, hogy körülöttetek, mi van. Nagyon türelmetlenül várjuk az újabb levelet. Mindenesetre csak hidegvér és elegancia, valamint bátorság és önbizalom. Utóvégre januárban nagyobb hupában voltatok és fényesen, önerőtökből másztatok ki belőle. Amellett reméljük, hogy /Korda/ Vince nem hagy a vízben. Ha ez megtörténne, életünk utolsó csalódása lenne, mert ezután már igazán nem táplálnánk embertársainkról semmiféle illúziót. [...] Pá, pá adja Isten, hogy már valami jobb történjen közben körülöttetek. Mindkettőtöket sokszor csókolunk szeretettel és aggodalommal Tyúkanyó Szőnyiné, géppel írva, leltári szám: 2006. 41.1. 112. GENTHON ISTVÁN, ld.: 1949/45. jegyzet