Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)
Papp Katalin: „Az erdők fiai” A „táj felé törekvés” barbizoni megállója
művészeti keretek között. Új és következetes szemlélete indította meg azt a folyamatot, mely a természet elfogulatlan, objektív ábrázolását a hivatalos művészet részévé, „szalonképessé" tette. E folyamatban Daubigny-t az impresszionista festészet megalapítója és vezéregyénisége, Claude Monet követte. Hatásukra a bátor újítók egész sora lépett fel, akiknek kutatásai átalakították a művészi kifejezés, a festészet eszközeit, új eljárásokat hozva létre. Barbizon hatása A barbizoni iskola hatása és vonzása egyre nőtt a 19. század második felében. Gyakran megfordult itt Corot, Courbet, majd Millet is letelepedett Barbizonban. / A barbizoni iskola nemcsak tájfestőket tömörített, így az egyik legjelentősebb mester, Millet sem volt tájfestő, jobban érdekelte az ember. Eltért társaitól a súlypontok kialakításában, a kép összmondanivalóját a részletek festői megoldásánál fontosabbnak tartva. Jacque hívására, 1849-ben Normandiából került Barbizonba, és ott elkötelezte magát a parasztok, a fáradságos paraszti munka festőjének. Számára a táj csak mint az emberi élet színpada jelent meg, amelyen a paraszti élet monoton ritmusú szertartása játszódik. A mindennapi munka megörökítőjeként a középkori évszak-képek munkaábrázolásainak és parasztképeinek folytatója. Tudatosan szűkítette le témakörét a paraszti élet alapmotívumaira. A társadalmi igazságtalanság kifejezése nem lázadó természetéből, hanem művének belső igazságából fakadt. / )ean-Baptiste-Camille Corot (1796-1875) az elsők között érkezett et rive. Il immortalisa avec l'approche objective qui le caractérisait ses expériences. Sa technique créatrice qui avait été jugée à l'époque où il avait exposé ses tableaux comme inhabituelle, « schématique » et brouillonne est à l'heure actuelle considérée comme l'une de ses vertus les plus essentielles. Daubigny sut faire progressivement accueillir, certes non sans difficultés, sa peinture entre les frontières artistiques en vigueur. Sa vision du monde neuve et cohérente lança un courant qui fit de la représentation objective et impartiale de la nature une partie de l'art officiel, « apte au salon ». C'est au sein de ce courant que Claude Monet, le fondateur et chef de file de la peinture impressionniste, suivit Daubigny. Toute une série de pionniers audacieux, dont les recherches transformèrent les procédés d'expression picturale en créant de nouvelles techniques, subirent leur influence. L'influence de Barbizon L'influence de l'école de Barbizon et son pouvoir d'attraction grandirent de plus en plus dans la deuxième moitié du XIX e siècle. Corot et Courbet y venaient souvent et bientôt Millet s'y installa./ L'école de Barbizon ne fit pas que regrouper les peintres-paysagistes : ainsi l'un des maîtres les plus remarquables, Millet, ne l'était-il pas car il s'intéressait bien plutôt à l'homme. Il se dissocia de ses confrères dans l'élaboration du cœur de ses priorités, considérant que le message d'ensemble du tableau était plus important que l'accomplissement pictural des détails. A l'invitation de Jacque, il partit de Normandie pour Barbizon en 1849 et se consacra à la peinture des paysans et de leur travail laborieux. Le paysage n'était à ses yeux que la scène de la vie humaine sur laquelle se jouait la cérémonie au rythme monotone de la vie paysanne. En immortalisant ce travail quotidien, il fut le continuateur de the riverbank, and the contrast between the water and the banks. He recorded what he encountered with the objectivity that was typical of him. His artistic method, which was thought of as unusual at the time his works were being exhibited and believed to be rough and sketchy, is now considered one of the principal virtues of today's art. Daubigny was able - not easily, but gradually - to have his painting accepted as being within the existing boundaries of art. His new and consistent approach began the process that made the impartial, objective depiction of nature a part of official art and suitable for exhibition at the Salon. In following Daubigny in this process, Claude Monet became the founder and leading personality of impressionist painting. Under their influence, there appeared a host of courageous innovators, whose explorations transformed the means of artistic expression and painting and created new methods. The impact of Barbizon The impact and attraction of the Barbizon school continued to grow throughout the second half of the nineteenth century. Corot and Courbet frequently spent time in Barbizon, and Millet too later moved there. / Landscape painters were not the only ones in the Barbizon school. Millet, one of the most important masters, was not a landscape painter; he was more interested in people. He differed from his associates in the establishment of priorities; he considered the picture's overriding message more important than the artistic resolution of the details. When summoned by Jacque, Millet went from Normandy to Barbizon in 1849 and there devoted himself to painting peasants and their arduous work. For him, the „Az erdők fiai". A „táj felé törekvés" barbizoni megállója « Les fils des forêts ». L'étape de Barbizon dans la « quête du paysage » / 'The Sons of the Forest'. The Barbizon stop on the 'drive for landscape'
