Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)
Claus Pese: Művésztelepek Európában: vázlatos áttekintés
között a legszegényebbek. A két fogalom, a „láptelep" és a „művészkolónia" legkisebb közös nevezője a vidéken, „a nagyvárosi művészközpontoktól távol" történő letelepedés. / A „művésztelep-művészkolónia" fogalom kialakulásának más értelmezésből - mint például az európai országok imperialista külpolitikája következtében a történelembe ágyazott „telepesek, gyarmatosítók" terminusokból való levezetése bizonyosan tévútra visz, hiszen Worpswede nem az egyetlen művésztelep volt a 19. század végi Német Birodalom területén. A fogalom 1902-ben vált ismertté szélesebb körben. Az ebben az évben kiadott német Brockhaus társalgási szótár így fogalmaz: „A természet tanulmányozása céljából és a nagyvárosi kulturális központoktól való elfordulás szándékával különösen festők által közösen választott lakóhely. Ebben a vonatkozásban élen jártak a franciák (Fontainebleau), őket követték az angolok (a Penzance melletti Newlyn halászfalu Cornwallban) és végül a németek (Dachau, Willinghausen, Worpswede és a Darmstadt melletti Mathildenhöhe)." A szócikk számos helységnevet említ még, és három országra terjeszti ki a művésztelepek megjelenését: Franciaországra, Angliára és Németországra - a századforduló Európájának három, az iparosodás tekintetében legerősebb országára./ Számos művész a táj varázslatosságát, egyben érintetlenségét kereste. A művészek által kiválasztott tájakat kritikus szemmel vizsgálva megdöbbentő, mennyire nem látványosak: Dachau, Willingshausen, Worpswede, de akár Barbizon, Pont-Aven vagy Nagybánya is szép helyek ugyan, szép környékkel, de a lelkesedés, de marécage » et de « colonie d'artistes », leur seul point commun tient à ce que la colonie se trouvait en milieu rural, éloignée des centres culturels des grandes villes. / Il serait néanmoins imprudent d'envisager la « colonie d'artistes » sous le même angle que les colonies créées par les Etats impérialistes européens à l'étranger, qui ont influencé l'image que nous en avons aujourd'hui. A la fin du XIX e siècle, la colonie d'artistes de Worpswede n'était pas la seule de ce genre dans l'Empire Allemand. L'encyclopédie allemande Brockhaus' Konversationslexikon évoque pour la première fois ce terme en 1902. Elle donne l'explication suivante : « Il s'agit d'un lieu éloigné des centres artistiques urbains, choisi par plusieurs artistes, notamment des peintres, pour l'étude de la nature. Ce sont des artistes français <• (Fontainebleau) qui ont lancé le mouvement, suivi ensuite par des artistes anglais (le village de pêcheurs Newlyn près de Pensance en Cornouailles) et enfin par des artistes allemands (Dachau, Willingshausen, Worpswede, Mathildenhöhe près de Darmstadt) ». Cet article de l'encyclopédie donne une liste de différents lieux et décrit le phénomène de la « colonie d'artistes » comme étant présent surtout dans trois pays : la France, l'Angleterre et l'Allemagne, soit les trois pays qui étaient les plus industrialisés vers 1900./ Beaucoup d'artistes étaient à la recherche d'un paysage à la fois magique et vierge de tout passé. Lorsqu'on détaille de manière critique certains paysages, on peut s'étonner de leur simplicité et de leur sobriété. Bien que les sites de Dachau, Willingshausen et aussi de Barbizon, Pont-Aven ou Nagybánya fussent des lieux pleins de beauté aux Colonies d'artistes en the term 'artists' colony' with the overseas territorial possessions which have been remembered in history as 'colonies', in the framework of the imperialistic foreign policies of the European powers, would therefore lead in the wrong direction. To be sure, Worpswede was not the only artists' colony in the German Empire towards the end of the nineteenth century. But the term 'artists' colony' comes into common German usage only in 1902, when it is defined in the German Brockhaus Encyclopedia as 'places of residence, far removed from the metropolitan art centres, mutually chosen by painters, in particular, for the purpose of studying nature. The French were first in this regard (Fontainebleau); they were followed by the English (the fishing village of Newlyn, near Penzance in Cornwall); and о then also by the Germans (Dachau, Willingshausen, Worpswede, Mathildenhöhe in Darmstadt).' This encyclopaedia entry lists a number of place names, and associates the phenomenon of the 'artists' colony' with three specific nations: France, England and Germany, the three most heavily industrialized countries in Europe around 1900. / Many artists sought the magic of the landscape and its lack of history. If one takes a critical look at the landscapes they chose, it is astonishing how unspectacular they are: Dachau, Willingshausen, Worpswede - as well as Barbizon, Pont-Aven and Nagybánya - are beautiful places in beautiful surroundings; but that is about the extent of it. The same is true for their renown, both then and now: Dachau is now less famous for its artists than for quite other reasons. Worpswede is relatively easy to find on the Művésztelepek Európában: vázlatos áttekintés 37 irope. Un aperçu j Artists' Colonies in Europe: An Overview
