Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)
Életrajzok
PaizsGoebel Jenő Budapest, 1896- Budapest, 1944 Iparművészeti tanulmányai után 1916 és 1924 között a Képzőművészeti Főiskola növendéke, előbb Zemplényi Tivadar, majd Réti István tanítványa. 1918-ban a nagybányai, 1919-ben a kecskeméti művésztelepre látogatott. Festői világa a húszas évek elején a Szőnyi István nevével fémjelzett neoklasszicizmus vonulatához kötődött. 1924-25-ben Párizsban és Barbizonban dolgozott, az 1926-os esztendő nagyrészét Nagybányán töltötte. Neve szorosan összefonódik a topografikus meghatározottságú szentendrei festészet kibontakozásával, a szentendrei művésztelep (1926) és a Szentendrei festők Társaságának (1928) alapító tagja. A harmincas évek elején kibontakozó metafizikus ihletettsegu festészetét az új tárgyilagos- n ság nézőpontjával rokon fanyar valóságlátás, expresszív színvilág és szürreális felhangok kísérik. Ugyanakkor művészetét a harmincas évek második felétől egyre inkább a 20. századi magyar festészet jellegzetes megnyilvánulásaként értékelt, új romantika irracionális tartalmakra fogékony szemléletmódja színezi át. Théodore Rousseau Párizs, 1812 - Barbizon, 1867 Théodore Rousseau, az 1830-as festőnemzedék egyik kiemelkedő tagja sokáig mint „a nagy visszautasított" szerepelt a korabeli Jenő PaizsGoebel Budapest, 1896 - Budapest, 1944 Après des études d'arts appliqués, il étudia à l'École nationale des Beaux-Arts entre 1916 et 1924, d'abord comme disciple de Tivadar Zemplényi, puis d'lstván Réti. Il fréquenta en 1918 la colonie de peintres de Nagybánya et en 1919 celle de Kecskemét. Son univers pictural se rattacha au début des années vingt au courant néo-classique où brillait le nom d'lstván Szőnyi. Il travailla en 1924-25 à Paris et à Barbizon, et passa la plus grande partie de l'année 1926 à Nagybánya. Son nom est étroitement lié à l'émergence de la peinture du site de Szentendre et il fut l'un des membres fondateurs de la colonie d'artistes de Szentendre (1926) et de la Société des peintres de Szentendre (1928). Sa peinture d'inspiration métaphysique s'épanouissant au dé- о but des années trente s'accompagna d'une vision agressive de la réalité proche du point de vue de la Nouvelle Objectivité, d'un monde de couleur expressif et de demi-tons surréalistes. En même temps, son art dans la deuxième moitié des années trente se teinta de plus en plus d'une façon de voir réceptive aux contenus irrationnels du néoromantisme, que l'on considéra comme la manifestation caractéristique de la peinture hongroise du XX e siècle. Théodore Rousseau Paris, 1812-Barbizon, 1867 Théodore Rousseau, l'un des membres éminents de la génération artistique de 1830, apparut longtemps comme le « grand refusé » dans Jenő PaizsGoebel Budapest, 1896 - Budapest, 1944 After learning applied arts, he studied at the Academy of Fine Arts between 1916 and 1924, first under Tivadar Zemplényi and later under István Réti. He visited the artists' colony in Nagybánya in 1918 and the one in Kecskemét in 1919. His art was greatly influenced in the early twenties by neoclassicism, which bore the stamp of István Szőnyi's genius. He worked in Paris and Barbizon in 1924-25 and spent most of 1926 in Nagybánya. His name is linked to the emergence of the topographically defined landscape painting style characteristic of Szentendre, and he was also a founding member of the artists' colony in Szentendre (1926) о and the Society of Szentendre Painters (1928). The metaphysically inspired art that emerged in the early thirties was accompanied by expressive colours, surreal overtones, and a harsh perspective of reality associated with the new perspective on objectivity. At the same time, as of the second half of the thirties his art was marked by a new romantic viewpoint susceptible to irrational content, which is considered to be characteristic feature of 20th century Hungarian painting. Théodore Rousseau Paris, 1812- Barbizon, 1867 Théodore Rousseau, one of the most prominent members of the 1830s generation of painters, bore the nickname le grand refusé Életrajzok j Biographies J Biographies 195
