Schenk Lea szerk.: Szemtől szemben. XX. századi önarcképek, művészportrék és kettős arcképek a Szentendréhez kötődő festészetben. (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 4. Szentendre, 2005.)

Schenk Lea: „Kép a képben” – XX. századi önarcképek és kettős portrék a Szentendréhez kötődő festészetben

perspektíva hiánya, az eredeti új látszószögek, a figurák felét lehagyó, merész képkivágás, a részlet fölérendelése az egésznek és a színfoltok szabad használata mind olyan módszer, amelyet az impresszionisták is alkalmaznak".

46 A Szentendréhez kötődő művészek csendéleti motívumnak alárendelt önképmásainál az arcok egy részét lehagyó, merész képkivágások ötlete, formailag a francia festészetben több mint egy évszázaddal korábban elterjedt új térábrázolási módozatban gyökerezik, tartalmilag pedig a fragmentális világképpel van kapcsolatban. Az önarcképes csendéletekre jellemző szúk képi kivágat szemléleti forrása szintén a részletre ráközelítő, térábrázolási metódusban fedezhető fel. Haulisch Lenke egyrészt az 1930 körüli évek magyar festészetének sajátosságaként emeli ki az emberi alak nélküli szűk kivágatú enteriőrt, mint műfaji jellegzetességet,

47 másrészt a Szentendréhez kötődő festők táj- és városképeivel kapcsolatban észrevételezi a képi kivágat összeszűkülését.

48 A szűk képkivágat jelenségének több műfajban is mutatkozó nagyarányú elterjedtsége azonban nemcsak kompozíciós sajátosság, hanem egy szemléleti változásnak olyan szimptómája, amely a totális világkép változásával és a helyébe lépő fragmentális szemlélettel van összefüggésben. A töredékként megjelenő önportrékon kívül a kompozíció főszereplőjeként mutatkozó önarckép is gyakori képtípus a Szentendréhez kötődő művészeknél. A tárgyaknak alárendelt önképmásokat - a csendéleti motívumok hangsúlya miatt - tulajdonképpen „tárgyközpontú" önarcképeknek is nevezhetnénk, szemben azokkal az „énközpontú" önportrékkal, amelyeken az öntudatos művész szerepe kerül előtérbe. Kmetty Csendé/ef^című kompozícióján domináns szereplőként - egy falnak támasztott nagyméretű tükör egész felületét kitöltő félalakos önképmásában - magasodik a művész az asztalon lévő csendéleti motívumok: egy könyv és egy sárga tulipánokkal teli váza fölé. Kmetty e képének kompozíciós szempontból Czóbel Béla 1922-ben festett Műteremben című festménye,

50 az előzménye. Czóbel e Berlinben festett műve egyúttal azoknak az önportréknak is előképe, ahol a kép előterében helyezkednek el a csendéleti motívumok, és a tárgyak fölötti, nagy méretű falitükörben jelenik meg a művész önképmása, többnyire öntudatos főszereplőként mutatkozva. Czóbel Műteremben című festményénél, többféle „kép a képben motívum" is szerepel: egyrészt falitükörként, másrészt a tükör két oldalán függő egyegy alkotásként, valamint a tükör virtuális terében tükröződő nyitott ablakként, amelyen keresztül még egy berlini városképi részletére is kitekinthetünk a festőállványa előtt állva dolgozó művész mögött. Pirk Jánostól is ismerünk olyan kompozíciót (Önarckép tükörben, I960), ahol a művész tükörképe a dominánsabb motívum, s az asztali csendélet egyetlen elemének, a virágokkal teli vázának van kisebb kompozíciós jelentősége,

51 sőt olyan önarcképet is festett a művész, (Önarckép tükörben, 1950 k.), ahol ő a kizárólagos főszereplő.

52 A tükörnek, amiben a művész tükrözött képe megjelenik, nem látjuk a kereteit, és a palettát tartó művész háromnegyed alakja szinte teljesen kitölti a minden térbeli irányban lezáratlan tükörmezőt. Pirk e képén keresztül jól meg lehet érteni azt a jelenséget, hogy tulajdonképpen minden önarckép tükörkép, - önmagával ugyanis a művész is csak tükörben nézhet szembe, - ha azonban a tükör keretét a művész nem festi önképmása köré - azaz a tükröt nem ábrázolja tárgyként -, akkor ez az összefüggés rejtve marad. Vörös Géza 1933-ban festett olyan kompozíciót, ahol a tükörfelület teljesen betölti a képmezőt,

53 az ő képén azonban a különleges formájú dekoratív keret egy része is látható. A művész ennek az Önarckép tükörben című képének előterében szintén főszereplőként mutatkozik, és egy aktmodell társul hozzá, aki a műterem hátsó részén látható ajtón át lép be az enteriőrbe. A festői munka attribútumaival - ecsettel és egy festőállványra helyezett üres kép részletével -, valamint modelljével együtt mutatkozó művész ars poétikus értelmű festői programot fogalmaz meg e művében. Azoknál a képtípusoknál, melyeknél a művész képpel ábrázolja önmagát, mindig ő a főszereplő és a mögötte látható integrált kép az alárendelt kompozíciós motívum. Kmetty János 1913-ban festett Kék önarcképén

54 a visszaforduló félprofilban megjelenő művész mögött - képbe festett képként feltehetően egy kecskeméti városrészlet látszik. A saját műve előtt öntudatosan magára mutató festő az alkotó művész hitvalló önreprezentációja ugyanúgy, mint az az Önarcképe

55

, amelyen egy almát emel maga elé a művész. Ez a kubisztikus felfogású önképmás - Szabó Júlia megállapítása szerint - „nem egyszerű önarckép, hanem a heroikus feladatokra vállalkozó új művész szimbóluma".

56 Kmetty 1913-ban festett kísérőképes kompozíciójának előképeit a XIX. század végi francia festészetben találhatjuk meg Vincent Van Gogh és Paul Gauguin integrált képe46 Pierre Francastel, i.m., 1972, 465. 47 Haulisch Lenke i.m. 1965., 148. 48 Haulisch Lenke: A szentendrei festészet kialakulása, története és stílusa 1945-ig, Bp., 1977, 67. 49 Kmetty János : Csendélet, é.n., v., о., 100x50 cm, MNG Ltsz.:7181 50 Czóbel Béla: Műteremben, 1922, v., о., 93,5x74 cm, MNG, Kratochwill Mimi: Czóbel Béla (1883-1976) élete és művészete, Veszprém-Bp., 2001, 26.kép 51 Pirk János: Önarckép tükörben, 1960., farost, o., 77x58,5 cm, közölve: Pirk János (1903-1989), Bp., 2003, 77. 52 Pirk János: Önarckép tükörben, 1950 k., falemez, o., 48x34 cm, közölve: Pirk János (1903-1989), Bp., 2003,172. 53 Vörös Géza: Önarckép tükörben, 1933, w.o., 100x80 cm, mgt., közölve: Vörös Géza (1897-1957) kiállítása, Magángyűjtők Galériája, Bp., 1997. nov. 29 - dec. 31. 54 Kmetty János: Önarckép (Kék önarckép), 1913, v.o., 53x44 cm, J.j.l.: Kmetty, MNG Ltsz.: 70.32T, közölve: Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet, 1892-1919, Bp„ 2003, 574., 869.kép 55 Kmetty János: Önarckép, 1912, p., szén, 852x504 mm, J.b.l.: Kmetty 912, MNG Ltsz.: F. 63.204., közölve: Szabó Júlia: Magyar rajzművészet 1890-1919, Bp., 1969, 27.kép 56 Szabó Júlia: Magyar rajzmüvészet 1890-1919, Bp., 1969,27. képelemzése 17