Maróti Éva: Szentendre – Ulcisia Castra – római kori kőemlékei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 2. Szentendre, 2003.)

29. SÍRKERT FALÁNAK RÉSZLETE Sírkert falának töredéke verses felirat részletével. A vers Lupus költő nevéhez köthető - nevét a sorok első betűinek összeolvasásakor kapjuk meg (akrosztikon). A mű teljesebb szövege Aquincumból, a Daru utcából került elő, melyet alább közlünk. Anyaga mészkő, mérete: 75 x 120 x35 cm. (SzFM65.20.1.) Feliratának kiegészített, rekonstruált változata: Lubrica quassa levis [fragilis bona vei mala fallax] Vita data est homini non c[erto limite cretae] Per varios casus ten[uato staminé pendes] Vivito mortalis dune [dánt tibi tempóra Parcae] Seu et rura colens urbe[s seu castra vei aequor] Flores ama Veneris Cerefris bona munera carpe] Et Ny si largae et ping[uia dona Minerváé] Candida(m) vita(m) cole ius[tissima mente serenus] lam puer et iuvenis iam [vir et fessus ab annis] Talis erís tumulo sup[erumque oblitus honores] Feliratának fordítása: Ingatag, összezilált - jó vagy rossz -, gyenge, törékeny élet az embereké; csapodár; sose biztos a vége. Sok-sok baj közepette a sors vékony fonalán függsz. Élj, te, halandóként, míg percet hagynak a Párkák, Tápláljon bár tenger vagy falu, város, a tábor. Vedd Venus gyönyörét, Nysius, Ceres új adományát, s véle a drága Minervának ragyogó olaját is. Bűntelen életet élj, igazat, megtelve derűvel, Már mint zsenge fiú, siheder, majd férj s öregember. Ez leszel itt, s feleded tisztségit a fönt maradóknak. /Adamik Tamás fordítása/ Lelőhelye: Szentendre, a későrómai temető 19. sz. kőládasírjából, másodlagos felhasználásból. Kora: Kr. u. III. sz. első évtizedei Irodalom: SOPRONI 1962, 51-55.; SZILÁGYI 1963, 189.; ADAMIK 1976, 203.; PJU 910; MRT 7., 28/2. lh. 258. o. Kat. 21.