Mazányi Judit szerk.: XX. századi magyar művészet – Szentendréről nézve (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 1. Szentendre, 2003.)
Verba Andrea: Csoportkép Szentendrével (Változó nézőpontok – állandó értékek a szentendrei művészet megítélésében) 1947–1972
1928-1951 с. tanulmányában ismertette. In: Levéltári Szemle 1981/ 2-3., 417-423. pp. Tóth Antal tanulmányában még úgy utal rá, hogy a SzFT irattárát llosvai Varga „sajnos, az enyészetnek" adta le a III. kerületi elöljáróságon. Tóth A.: Szentendrei művészet 1945 után. In: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből, Studia Comitatensia 20., szerk.: Lóska L, 1990., 13. p. 3 Javaslata katasztrofális helyzetben levő képzőművészek földhözjuttatására, 1945. április 20. Az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökének átirata a vallás- és közoktatásügyi miniszternek G. Szabó Kálmán és Fónyi Géza előterjesztése alapján. In: A MTA Művtört. Kut. Csop-nak forráskiadványai VIII. Iratok a magyar kepz6muv.Tort.-hez , 1. füzet, 1945., szerk.: Kiss D., Bp., 1973., 122123. pp. 86 4 A 3. jegyzetben szereplő dokumentum az alapítók közül már csak hét művészt említ, hiszen Paizs Goebel Jenő még 1944. november 23-án meghalt Budapesten. 5 „ 7945 nyaráról egyedül Apáti Abkarovies Béla felvételéről láttunk értesítést Jeges Ernő aláírásával" - írja Tóth Antal (Ld. i. m. 11. p.) Ehhez kapcsolható Kántor Andor visszaemlékezése, miszerint „1946. június 16-án, 11 tagunk részvételével a telepen tartottuk első taggyűlésünket....,, In: A régi művésztelep, Kántor Andor emlékei, in: A Szentendrei Régi Művésztelep hatvan éve 1928-1988, Szentendrei Képtár, 1988., 6. p. 6 „A második taggyűlés már új tagok meghívásáról határozott. Beválasztottuk Czóbel Bélát, Diener Dénes Rudolfot, Fónyi Gézát, Göllner Miklóst, Gráber Margitot, Kmetty Jánost, Korniss Dezsőt, Miháltz Pált és Schubert Ernőt, így a régi tagokkal együtt (Bánáti Sverák, Bánovszky, Deli, Gálffy, Jeges, llosvai, Kántor) 16-an lettünk. Önként eltávozott Pándy, Heintz és Onódi...." Ld. Kántor i. m. 6. p. A tagfelvételek sorrendjét illetően Kántor Andor visszaemlékezése több ponton eltér a jegyzőkönyvi bejegyzésektől. így pl. Gráber felvétele is csak Rozgonyi halála (1948) után következett be. A kutatás további feladata, hogy a dokumentumok egybevetése alapján árnyaltabb képet rajzoljon az adott időszakról. Úgy tűnik, hogy a beválasztásoktól függetlenül többen már korábban is dolgoztak a telepen, és a jegyzőkönyvi bejegyzés lényegében inkább az adott helyzet hivatalos rögzítésének, bizonyos értelemben formális szentesítésének tekinthető. 7 Tóth A. i. m. 12. p. 8 Ezt látszik alátámasztani az is, hogy„Kántor 1947-ben kelt támogatást kérő levelében 23 művésztagról szól." In: Tóth A. i. m. 11. p. A tiszteletbeli tagok névsorát ld. Mazányi Judit tanulmányának vonatkozó részében. 9 A helyszíni szemlét megelőzően 1945. augusztus 7-én a SZFT-nak vezetősége Jeges Ernő elnök és B. Sverák József főtitkár aláírásával a művésztelep helyreállítása érdekében állami szubvenciót kérő folyamodványt nyújtott be a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Meglepő, hogy a felirat - ugyan nevek felsorolása nélkül -, de már ekkor 20 tagról tett említést. „A szubvenciót elsősorban azért kérjük, hogy helyreállíthassuk az épületkárokat és a műtermeket lakhatóvá tehessük, részint a társaság tagjai számára, részint azoknak a művésznövendékeknek a számára, akiket a Képzőművészeti Főiskola küldött ide nyári tanfolyamra, másodsorban modellköltségekre és egyéb kiadások fedezésére." In: A Szentendrei Művésztelep helyreállítása, A SZF vezetőségének felirata a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, 1945. augusztus 7., Kiss D. i. m. 22-23. pp. A meglepően magas taglétszámra vonatkozólag Tóth Antal tanulmánya ad lehetséges magyarázatot. Ld. Tóth A. i. m. 11. p. 10 „A szerződés értelmében a Deák Ferenc utca 51. sz. alatt levő ingatlant 1946. június 1-től 1956. június 1-ig bérelheti a társaság; a megállapodás újabb időre, de legfeljebb 5 évre hosszabbítható meg. A bérlemény eszmei bére évi 1 pengő (SzFTir. 16/1946.) A kultuszminisztériumtól 1948. december 16-ig 49 250 forint segélyt kapott a társaság (1948. dec. 16-i közgy. jkv), amelyet a telep renoválására fordítottak."In: Horváth M. F. i. m. 421-422. pp. 11 Gálffy Lolát Kántor 1938-tól rendes tagként említi. Kántor A. i. m. 10. p. 12 Tóth Antal tanulmányában az újjáépítési kiállítás dátumát 1948-ra teszi. (i. m. 20. p.) Kántor a résztvevők közt 13 teleptagot említett a vendégeken kívül. A kiállítók 30 festménnyel, grafikával szerepeltek. Kántor A. i. m. 6. p. 13 Kántor A. i. m., 6. p. 1946. december 21-én a társaság tisztikara a következő személyekből állt: „elnök: Czóbel Béla, társelnök: Fónyi Géza, titkár: Kántor Andor, ügyész: dr. Felméri Ernő ügyvéd, pénztáros: Bánovszky Miklós, ellenőr: Rozgonyi László, a számvizsgáló bizottság tagjai: BarcsayJenő, Göllner Miklós és Miháltz Pál."- írja Horváth M. F. (i. m. 422. p.) A telep igazgatója Schubert és Fónyi mellett társelnök még dr. Dezsőfi Ferenc polgármester. Ld. ugyanerről még: Tóth A. i. m. 11., 13. p. 14 Ld. az 1947. márc. 18-án megtartott évi rendes közgyűlés jegyzőkönyvét. Nyilván Barcsayval egyetértett Kmetty és Fónyi is, hiszen ők 1945-től korrigáltak a szentendrei szabadiskolán, valamint 1946- tói „gyakorlatilag Kmetty és Fónyi osztályának évfolyamai dolgoztak Szentendrén.''Tóth A. i. m. 16. p. 15 Örvös János: Rab Ráby városa, Lobogó, 1947. IX. 18. SZFM Képzőm. Adattár К 1551-72. Idézi még: Sin Edit: Egy évszázad krónikája, Szentendre 1900-1999, Szentendre, 2000., 146. p. 16 Tóth A. ï. m. 18. p. 17 Vidám élet a szentendrei művésztelepen, Színház, (1947) III. évf. 30. sz. A képriport szereplői a holland származású Corneille-n és a francia származású Jacques Doucet-n kívül: Diener-Dénes, Deli, Eppinger Margit, Miháltz, llosvai Varga, Bródy Jánosné Pollatschek Lilly, Sverák, Graber Mädy, Göllner, a Czóbel-Modok házaspár Tubus nevű kutyájukkal és Korniss. 18 Corneille megérkezése után először Eppinger-Weiss asszony családjánál, majd belvárosi ismerőseinél lakott. Mindkét helyen gazdag műgyűjteményen keresztül ismerkedhetett Corneille a magyar festészettel. Kiállítása után a festő valamennyi időt házigazdájának szentendrei nyaralójában is töltött. Ekkor írta egy levelében: „Házigazdám ebbe a faluba küldött, hogy a nyaralójában kifújhassam magam a termékeny munka után. Ám ma reggel, amikor ebben a festői faluban csatangoltam, annyira megragadtak a motívumok, hogy visszaszaladtam papírért és ceruzáért." (Szentendre, 1947. jún. 13.) Az Eppinger-család később Argentínába vándorolt ki. In: Küssel, i. m. 37., 71. pp. 19 Szinte a véletlen szerencsének köszönhető, hogy az egykor néhány hónapot Magyarországon töltő Corneille itt készült műveivel a közelmúltban a hazai közönség is megismerkedhetett. Ld.: Corneille visszatér, Szépművészeti Múzeum, 2002. máj. 16. - szept. 1., kat. szerk.: Tóth F., bev. tan.: С Küssel, W. Stokvis; Corneille, С.
