Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

FARKAS FERENC Marosvásárhely, 1903. november4. -Budapest, 1966. január22. A neves könyv- és lapkiadó, közgazdász és politikus, az Ars Hungarica című könyvsorozat szerkesztője, a Magyar Bibliofilek Szövetségének életre hívója

1 az 1930-as években ismerte meg Szentendrét diákkori barátja, Genthon István révén. Az Erdélyben felnőtt Farkas Ferenc megszerette a várost, a tájat, amely szülőhazájára emlékeztette. Felesége, Győrffy Anna (Győrffy István néprajzkutató leánya) apai örökségéből vették 1940-ben Szentendrén a Bükkös-patak partján lévő telküket. A házat, — amelyről Németh László is írt —, maguk építették rá (Kovács László utca 46. sz.) Először egy kétszobás kis lakrészt alakítottak ki, melyet néhány évig csak nyaralónak használtak, majd 1943-tól — az első gyermek születésétől —, hosszú hónapokra kiköltöztek. Az 1940-es években Farkas Ferenc szülei is átköltöztek Erdélyből, ezért ki kellett bővíteni a házat. A megnövekedett család végleg Szentendrére költözött. Farkas Ferenc, akit munkája Budapesthez kötött (a Parasztpárt egyik vezető pénzügyi szakembere volt és a Szövetkezeti Tanácsban, valamint az Országos Tervtanácsban töltött be vezető tisztséget), egy ideig ugyan még bent lakott a fővárosban, de 1956 után ő is szentendrei állandó lakos lett. Farkas Ferenc munkája és egyéni érdeklődése révén sok íróval, művésszel került baráti kapcsolatba. Mély barátsággal kötődött Szabó Lőrinchez, aki többször meglátogatta Farkasékat Szentendrén. A Parasztpárt révén szoros kapcsolat fűzte a népi írókhoz, erről Németh László is megemlékezik.

2 Németh László hosszabb időt töltött Farkaséknál Szentendrén, amikor Galilei című drámáját készítette elő színpadi előadásra. A legszorosabb kapcsolat Illyés Gyulához fűzte. Amikor Illyés Gyula szerkesztésében 1946-ben újra indult a részben anyagi okok miatt megszűnt Válasz, Illyés Gyula — elsősorban nagy pénzügyi szakértelme miatt — Farkas Ferencet is bevonta a szerkesztőségbe, sőt Farkas Ferenc nevét tüntették fel felelős kiadóként. Több pénzügyi vonatkozású cikke jelent meg az új Válaszban. Három év múlva Farkasék szentendrei kertjében határozták el a Válasz szerkesztői, hogy az 1949. májusi számmal megszűnik a folyóirat.'^ Farkas Ferenc íróbarátai szívesen jártak a hangulatos szentendrei házba, a szívélyes és jókedélyű, rendkívül segítőkész házigazdához. Megfordult náluk Cs. Szabó László, Tamási Áron, Jékely Zoltán, Sárközi Márta, Veres Péter. A képzőművészek közül Ferenczy Bénihez, Bernáth Aurélhoz, Pátzai Pálhoz, Barcsay Jenőhöz, Czóbel Bélához fűzte barátság, akik szintén gyakori vendégek voltak Farkaséknál. 32