Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

VITKOVICS MIHÁLY Eger, 1778. augusztus25. -Pest, 1829. szeptember 9. Többször járt Szentendrén rokonlátogatóban (édesanyja szentendrei születésű volt), a magyar és szerb kultúra közti közvetítő tevékenysége szintén gyakran a városba szólította. Sokat fáradozott Avakumovics Avakum verseinek a ki­adásáért. 1978-ban megjelent jubileumi kötetében (Vitkovics Mihály magyar és szerb írásai. Budapest - Növi Sad, 1978. Európa — Matica Srpska) több szentendrei vonatkozású írás és kép található. WIESINGER MÁRTON Budapest, 1924. szeptember 2. Zoológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt tanára. 1959-től él Szent­endrén, a Kertész utca 2. szám alatt lakik. 1955-ben jelent meg Akvarisztika című könyve a Művelt Nép kiadásában, majd 1975-ben a Gondolat Kiadónál. Állatkerti séta című könyve a Móra Kiadónál látott napvilágot 1958-ban. Halak című ismeretterjesztő műve négy kiadást ért meg 1973 és 1988 között a Búvár Könyvek sorozatban. Szentendrei témájú állat- és ásványtani kutatásairól folyóiratokban publi­kál (Állattani Közlemények 1968, Búvár 1969, Ásványgyűjtő Figyelő 1986). A Bükkös-patak által lesodort apró zafírkristályokat gyűjti és tanulmányozza. Itt találta meg az első hazai meteorikus eredetű hexagonális polimorf gyémán­tot, a lonsdaleite-t. (Wiesinger Márton közlése 1989. október 19-én) ZSINDELY ENDRE Budapest, 1929. május 4. — Männendorf, 1986. április 25. Református egyháztörténész. Többek között Batsányi Jánosról, Mányo­ki Ádámról, Ráday Gedeonról, Szenczi Molnár Albertről jelentek meg tanul­mányai. 1986. augusztus 29-én Szentendrén volt a hamvasztás utáni temetési szertartása. (Szülei is Szentendrén nyugszanak, édesanyja régi szentendrei csa­ládból származott.) (Márkus Mihály: Cserépedénybe rejtett kincs. = Confessio, 1986. 4. szám, 116-119. old.) 169

Next

/
Oldalképek
Tartalom