Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

STANCHICH LÁSZLÓ Szentendrén élt, 1902-ben jelent meg Budapesten Munka után — Magyarország múltjajelene és jövője című költeménye önálló kötetben. (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XII. kötet. Bp. 1908.) SZABÓ SÁNDOR Sarkad keresztúr, 1940. július 29. 1980-tól a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium tanára. A Fürdő utca 6. szám alatt él. 1966 és 1979 között a Békés Megyei Népújság kulturális rovatában közölt verseket, novellákat. Később a Békési Életben, majd a Földrajztanítás című szakfolyóiratban publikált. Az Alföld gazdaságföldrajzi kutatásának eredményei és további feladatai című kiadvány (MTA Földrajztudományi Kutatóintézete Alföldi Csoportja és a Békés Megyei Tanács kiadása, 1983) közölte a sarkadi urbanizációval kapcsolatos írását. Most írja Szentendre településföldrajzával kapcsolatos tanulmányát a Szentendrei füzetek sorozat számára. SZÁNTÓ KONRÁD Az 1960-as években a szentendrei Ferences Gimnáziumban tanított, majd a rend felmentette a tanítás alól, hogy zavartalanul írhassa egyháztörténeti munkáit. 1914-benjelentmeg A jászberényi ferences templom története, 1975-ben A szószéktől a bitófáig. P. Gasparich Márk Ki/it életregénye az Ecclesia kiadónál. Ugyanitt adták ki 1983-ban A katolikus egyház története című művének első, 1985-ben pedig a második kötetét. SZEBERÉNYI LEHEL Losonc, 1921. június 19. A Leányfalun élő író müveiben sok érdekes szentendrei lakost és történetet megörökít. Például -.Jeromos, a kőfejü (Bp. 1966. Szépirodalmi KiadóJl,Napsugár utca (Bp. 1968. Szépirodalmi Kiadó), Arcoka folyó tükrében (Bp. 1982. Szépirodalmi Kiadó), Tibike Tartaroszban (Bp. 1969. Magvető). Ez utóbbi regénye főhősét a városszerte ismert sokszínű csavargóról, Killár Ferencről mintázta. Szeberényi Lehel részt vesz a városban zajló kulturális rendezvényeken, szoros kapcsolatban áll az itt élő írókkal, képzőművészekkel. Több könyvét helyi művészek - Balogh László és Szántó Piroska - illusztrálták. 165