Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

ÁCS KÁROLY Kisbankházapuszta, 1824. — Budapest, 1894. Költő, nyelvtani szakíró, a román és szerb népköltészet kutatója. Jogot végzett, szolgabíró lett. 1848-as tevékenysége miatt hat évet töltött várfogságban. 1861ben és 1865-ben a szentendrei kerület országgyűlési képviselőjévé választották. (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, I. kötet, Bp. 1891.; Magyarország vármegyém és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, II. kötet, Bp. 1910.) ARÁNYI JENŐ Nemesmilitics, 1883. - Szabadka, 1943. Jugoszláviai magyar író. 1933-ban Szabadkán jelent meg a Jugoszláviai Magyar Könyvtár kiadásában A szentendrei bíró című, Mátyás király korában játszódó regénye. A regény helyszíne elsősorban a délvidék. A néhány Szentendrén játszódó jelenetből arra következtethetünk, hogy Arányi nem ismerte jól a várost. (Leksikon Pisaca Jugoslavije, Beograd, 1972.

1. kötet, 91. old.) ARSENIEVICS VAZUL Baja, 1793. - Szentendre, 1845. 1813-tól igazgató-tanító a szentendrei szerb népiskolában. Az 1817-es tanév kezdetén mondott beszédét Budán kiadták szerb nyelven. (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. kötet. Bp. 1891.; Leksikon Pisaca Jugoslavije, Beograd, 1972.1. kötet, 96. old.) ATANACKOVICS PLATON Zombor, 1788. júniius 29. - Növi Sad, 1867. április 9. Görögkeleti püspök. Pappá szentelése után, 1812-től 1817-ig Szentendrén, majd Zomborban tanár. 1839-től budai püspök. Tankönyveket, biblia-magyarázatokat, alkalmi egyházi beszédeket, énekeket publikált szerb nyelven. (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. kötet. Bp. 1891.; Leksikon Pisaca Jugoslavije, Beograd, 1972.

1. kötet, 106-107. old.) BALASSA M. IVÁN Debrecen, 1943. március 28. 1967 óta a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa. A Vasvári 138