Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

nek keserű, kegyetlen látomása, amelyben egy egész nemzedék járja a haláltáncát, — s ebben az utolsó táncban a szentendrei búcsú, a kóló ritmusa is benne lüktet.

8 Nemcsak nemzedéke haláltáncához szolgálnak hangulati hátterül a szentendrei motívumok, hanem a halálhoz közeledő, idősödő egyén számára is egyre többet jelent a város. Utolsó kötetét (Hány perc a nyár? Bp. 1986. Magvető) a Szentendrei mágia című verse vezeti be. Ennek az egész életének, életművének szintézisét jelentő zárt szerkezetű kötetnek a szentendrei kert ad keretet. Itt próbálja tetten érni az idő múlását, a számára még hátralévő hónapok, évek számát. Vészi Endre 70. születésnapjára a Magyar Televízió ünnepi műsort rendezett. A műsor egyik helyszíne a „... szentendrei nyaraló terasza, szépen gondozott kertje. ... Javarészt ott, ebben a Duna fölé emelkedő lakban rögzítették vallomásait, s szintén ott citálta verseit a két közreműködő színművészünk, Moór Marianna és Mádi Szabó Gábor." Egyik költőtársának Szentendréhez kötődik Vészi Endrével kapcsolatos utolsó emlékképe: „Utoljára a Tyúkos-dűlőben a kis élelmiszerbolt előtt, vörösréz zuhogásban, Cekkerek, üvegekkel..." (Timár György: Vészi) Jegyzetek: 1 Vészi Endre 1984. november 12-én kelt levele Pethő Zsoltnéhoz. 2 Vészi Endre: Hattyú az udvar fölött. Válogatott versek. Bp. 1983. Magvető, 54. old. 3 Vészi Endre idézett levele. 4 Vészi Endre: Hattyú az udvar fölött. Bp. 1983. Magvető', 307-309. old. 5 Vészi Endre idézett levele. 6 Szentendrei Műsor, 1982. szeptember 2. 7 Vészi Endre idézett levele. 8 Vészi Endre: Hattyú az udvar fölött. Bp. 1983. Magvető, 371-373. old. 9 Pest Megyei Hírlap, 1986. október 16. 5. old. 10 Élet és Irodalom, 1988. augusztus 19. 7. old. 132