Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

Hajlik a nyár a hirtelen viharban És mosolyog, akár az ő korában. Az út, a domb, a lomb, is ugyanaz még. Járok, mintha a múlt felé utaznék. A táj, a kert ragyogását most is érzi, ,,de hol a valóság varázsa? ... Mi marad abból, amit itt szerettem?" Kételyeire az élet még ebben az évben megadja a választ, új tartalom lépé tájba, új varázst nyújt Szentendre: 1940. június 29-én itt ismeri meg Szántó Piroskát, sőt itt is kötnek házasságot 1951 .június 30-án. (Korniss Dezsőné és Illés Endre a házassági tanúk.)

4 Megismeri Szántó Piroska itteni festői, baráti körét, Vajda Lajos művészetét, s az ő nyomán felfedezi magának a város bizánci és balkáni mélységeit. Pesti barátaival több hajókirándulást, erdei túrát tesz Szentendrére. A túrák egyikén Radnóti Miklós is részt vett, amiről több fénykép tanúskodik.

5 Sok-sok albérletben töltött szentendrei pihenés, nyaralás után 1956-ban Szántó Piroskával felépítették kis kőházukat a Hold utca 6. szám alatt, a hegyi temetővel szemben. (Az egykori belső lipótvárosi Hold utca — a mai Rosenberg házaspár utca — emlékére Vas István és Szántó Piroska nevezték el az addig névtelen szentendrei utcát Hold utcának, s ezt az elnevezést a köztudat, majd 1958-ben a hivatal is szentesítette.) 1956-tól tavasztól őszig Szentendrén élnek. TJj színt, nyugalmat, kései, de biztos megállapodást jelentett Vas István számára a szentendrei kert. „Emlékszel? mikor a rózsák nyílni kezdtek, Már nem voltunk fiatalok. — Házunk körül virágzó sírkeresztek, Szívünkben sok friss halott. Volt vidámabb nyarunk s merészebb azelőtt, De emlékszel? ez volt a legszebb. Némán kertünkbe hajoltak a szomszéd temetők, Mikor a rózsák nyílni kezdtek. - olvashatjuk a Mikor a rózsák nyílni kezdtek című, Szántó Piroska számára máig is az egyik kegkedvesebb Vas István-versben. ,,Pista eleinte még be-berohangált Pestre, mert urbánus lévén, nemcsak kert —, de városigénye is van. De az utóbbi években ezt kielégíti az is, ha naponta egyszer besétál a csodálatos barokk házakkal körülzárt Fő térre, jól megnézi a XVIII. századból való, gyönyörű ikonokkal kirakott pestiskeresztet a Fő tér közepén, azután újságvásárlás ürügyén leszalad a Duna-partra, mert ezt a kedves kanyart Szentendrén mindennap megkell tenni." Megteszi ma is, bármilyen távol áll lírikus alkatától a Fő tér mai nagy nyüzsgése, idegenforgalma. Nemcsak csendes szemlélőként van jelen a városban, hanem részt vesz annak irodalmi, művészeti közéletében. Több író-olvasó találkozót vezetett a könyvtárban, verset adott Szántó Piroska Szerelmesek című szentendrei kiál126