Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

kei közé tartoznak. „Ez aztán a művésztelep! Ki törődik már az igazival, odalent a Duna-parton, ahol az «öregek» laknak."

3 Ez a tiszta szívű, tiszta szándékú művésztársaság még az igazi művésztelep bohémaihoz is túl bohém, túl zabolátlan, túl konvenció-ellenes volt. Igazi idill — miközben ,,Hitler a közvetlen szomszédságunkban üvölt hisztérikusan." üvöltésétől „hirtelen, mint egy kővel levert fecskefészek, kiürül a Haluskai-tanya." Kit katonának, kit munkaszolgálatra visznek, kinek elvei miatt kell bujdosnia. Szántó Piroskát Boris néni bújtatta hosszú ideig bajóti otthonában. A felszabadulás utáni néhány évben kevesebb szerepet játszott Szántó Piroska életében Szentendre. „Isten tudja miért, a szentendrei művésztelepen soha nem kaptam helyet, de végül is ennek köszönhetem, hogy 1956-ban sikerült egy parányi kőházat felépíteni egy puszta telek közepén."

5 (Hold utca 6.) Azóta itt tölti ideje nagy részét Vas Istvánnal együtt. „Szentendrén minden témává válik. Szentendrének ilyen a természete." mondja.

6 Festésre — és az utóbbi években írásra is — ihlette Topolánszky állatorvos sírja, a gyönyörű régi hegyi temető, a piacon látott Vilma nevű ló, Czweiber Pali fuvaros két muraközije és sok-sok apró, köznapi szépség. Hálás írói témát látott Killár bácsi alakjában, akit Szeberényi Lehelnek adott át regényhősül.

7 Festőszemmel ír és egy kicsit talán írószemmel illusztrál. Rajz és szöveg azért van annyira összhangban a képeivel díszített komoly klasszikus művekben és kedves állatmesékben egyaránt. Sokat illusztrált szentendrei és környékbeli költőknek, íróknak is, például Áprily Lajosnak, Garai Gábornak, Karinthy Ferencnek, Szeberényi Lehelnek és természetesen Vas Istvánnak. Illusztrációi révén közvetlen kapcsolata alakult ki az írókkal, költőkkel, kiadókkal. Szentendrei házuk és műterme kis irodalmi műhellyé vált, azzá teszik a vasárnap délutánonkénti „nyílt napok", amikor délután 5 és este 11 óra kö zött nyitva áll az ajtójuk művésztársaik és valamennyi irodalom-, festészetbarát előtt. Vas Istvánnal együtt szívélyes házigazdaként fogadnak minden betérőt. Karinthy Ferenc szerint ma már szinte ezek a délutánok a szentendrei irodalmi élet egyedüli nyílt fórumai. Jegyzetek: 1 Szántó Piroska: Bálám szamara. Bp. 1982. Szépirodalmi Kvk. 213. és 216-218. old. 2 Beszélgetés Szántó Piroskával 1984. augusztus 5-én. 3 Szántó Piroska: i. m. 220. old.; A Haluskai tanya fotója megtalálható Mándy Stefánia: Vajda Lajos című könyvében (Bp. 1983. Corvina, 40.41. kép) 4 Szántó Piroska: i. m. 237. old. 5 Lőcsei Gabriella: A költó', a festő és Szentendre. = Magyar Hírek, 1980. 25-26. szám, 32-36. old. 6 uo. 7 Beszélgetés Szeberényi Lehellel 1984. június 6-án. 8 Beszélgetés Karinthy Ferenccel, 1984. július. 113