Dr. Erdősi Péter - Dr. Mazányi Judit szerk.: Lombard reneszánsz. A bergamói Accademia Carrara festményei (PMMI – Ferenczy Múzeum kiadványai, 28. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)
II. Giovanni Valagussa — Simone Facchinetti: Lombard reneszánsz festészet / Lombard Renaissance Painting - 3. Vincenzo Foppa hatása
nyékén. Azt gondoljuk, hogy egy ilyen elegáns megoldás, mint amely a Szent Antal alakja körüli atchitektúrát jellemzi, Foppa jelentős műveinek közvetlen ismeretét feltételezi, ez azonban Pietro da Cemmo esetében nem jöhet szóba. Foppa ehhez hasonló képe például a londoni Wallace-gyűjteményben őrzött Az olvasó gyermek Cicero (4- kép), ahol a teret meghatározó architektonikus keret szerepe annyira döntő, hogy akár a fenti kép közvetlen modelljének is tekinthetjük. A gyermek Jézus imádása című kép (Kat. sz. 13.) más módon vezethető vissza Foppa egy, az 1490-es évek elejéről származó képének a megoldására (5. kép). Ez azután igen népszerűvé vált a követői és utánzói által alkotott számos változatban. E képpel kapcsolatban több attribúciós kísérlet is történt, és újabban - bár nem igazán meggyőző érvek alapján - Gottardo Scotti köréhez kapcsolták. A festmény valószínűleg Bergamo városa számára készült, egy kisebb kápolna oltárára, vagy magánhasználatra. Ezt a feltételezést támasztja alá a téma másik feldolgozása is egy freskón, mely a ferences Santa Maria della Grazie templomban eredetileg egy lunettán volt, később azonban leválasztották onnan. A templomot egyébként Foppa művei tették híressé, mert a cinquecento elején ide készített egy nagyméretű, perspektivikusan szerkesztett poliptichont, mely ma a milánói Brera Képtárban látható. Nehezebben határozhatók meg egy másik mű kulturális koordinátái. E kisméretű kép a maga egyszerűségében azért étdekes, mivel - a kutatás jelenlegi állása szerint - az egyik teológiai erényt, a Szeretetet (Kat. sz. 14-) jeleníti meg sajátos felfogásban, miközben pragmatikus módon ösztönöz a koldusok és a betegek gyámolítására. Ez az értelmezés azonban nem tekinthető bizonyítottnak. Az is elképzelhető, hogy itt valójában egy női szent életének egy epizódját látjuk. A kép baloldalán álló, a rászorulóknak alamizsnát osztó, feketébe öltözött - igaz, glória nélkül ábrázolt - nő egy karitatív tevékenységet végző szerzetesrend alapítója lehet. A rend egy másik tagja is látható a kép jobb oldalán, amint térdepelve éppen egy szegény lábát mossa. A kép tehát inkább illik egy szent élettörténetét megjelenítő ciklusba, vagy egy nagyobb poliptichonnak a szentet ábrázoló képe alatti predellájába. Lényeges azonban, hogy a festményhez, bár nem túl magas színvonalon és nagyon leegyszerűsítve, de mégis Foppa néhány olyan művének narratív és perspektivikus megoldásai jelenthették a közvetlen mintát, mint amelyeket például a milánói Portinari-kápolnában láthatunk (6. kép). A Foppától származó megoldások lombardiai elterjedését még két Cremona környékéről származó, szintén az Accademia Carrara gyűjteményében található kép segítségével illusztrálhatjuk. Az első egy kifejezetten tradicionális Trónoló Madonna (Kat. sz. 15.), amelynek elrendezése, szigorúan frontális figurájával a trecentóra jellemző jegyeket mutat. A kép régi tisztítások következtében sajnos nincs túl jó állapotban, ám így is megállapíthatjuk, hogy 5. Vincenzo Foppa: A gyermek Jézus imádása Chiesanuova (Brescia), S. Maria Assuma Vincenzo Foppa: Adoration of the Infant Jesus S. Maria Assunta, Chiesanuova (Brescia) 6. Vincenzo Foppa: A lábgyógyítás csodája (részlet) Milánó, Sant'Eustorgio, Portinari-kápolna Vincenzo Foppa: Miracle of the Healing of the Foot (detail) Portinari Chapel in Sant'Eustorgio, Milan
