Csukovits Anita - Forró Katalin szerk.: Duna. Az ember és a folyó (PMMI kiadványai - kiállítási katalógusok 27. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
mán pedig a város külső tanácsában egyenlő számban vettek részt németek és magyarok. A szláv nevű váciak a hivatalos iratokban minden esetben a magyarok között szerep eltek. Sajátos volt a váci ,,görög"-ök helyzete. Nem tartoztak egyetlen etnikumhoz, elnevezésük elsősorban görögkeleti vallásukra utalt. 1749-ben kaptak szabadalomlevelét Althann Mihály Károly püspöktől. Elsősorban kereskedéssel foglalkoztak. A dunamenti gabonakereskedelem jórészt a „görögök" kezében volt. A görögkeleti vallású kereskedők jelentőségét, a társadalmi — gazdasági életben betöltött szerepét mutatja, hogy Migazzi Kristóf püspök 1757-ben kivette a város irányítása alól, s külön szerződést kötött velük. (FK) A DUNAKANYAR KEDVELT „VIZES" SZENTJE, NEPOMUKI SZENT JÁNOS (ünnepe: május 16.) Közép-Európában sok hídon látható az a többnyire barokk korból származó szobor, amely egy papot ábrázol, kezében keresztet tartva, vagy mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. A hidak, a vízen járók és a vízhez kötődő foglalkozások védőszentje s a gyónási titok vértanúja, Csehország védőszentje: Nepomuki Szent János, aki Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik. A legenda szerint Wolffhn János a kicsiny Pomuk (ma Nepomuk) helységben született 1340 körül, Dcl-Csehországban. Jogi tanulmányainak befejezése után - annak ellenére, hogy szegény szülőktől származott — gyorsan haladt fölfelé az egyházi ranglétrán. Miután pappá szentelték, nemsokára prágai kanonok és érseki helyettes lett. Mint egyházi méltóságot és jelentős szónokot egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király bajor felesége őt választotta gyóntatójául. A király kezdetben igazságos uralkodó volt, de egy sikertelen mérgezési kísérlet után bizalmatlanná és agresszívvé vált. Vencel gyanakodott a nejére, így azt követelte Jánostól, hogy elárulja neki, mit gyónt a királyné. János a gyónási titok szentségére hivatkozva megtagadta a király kívánságát. A király azt is nehezményezte, hogy egy