Bárdosi József szerk.: feLugossy László: Dermedten (A PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 25. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

MÓDSZERTELENSÉG BÁRDOSI JÓZSEF AZOK A NYOLCVANAS ÉVEK Az avantgárd teremtve romboló víziója az 1980-as években elpárolgott, és más, sokkal „pragmatikusabb" műtípusoknak és magatartásformáknak adta át a helyét. A konceptualizmus rovására a festészet került előtérbe, sőt a festészet és az installáció műfaja sajátos szimbiózisra lépett. Az installáció terébe került kép ugyan erejét, esztétikumát vesztette, de meditációs tárggyá változott. Az installáció másik alap- és élményanyagát, a lepusztultságot mint hungarikumot termelte ki a kádári szocializmus. Egyrészt a szegénység mim „arte poverás környezet", másrészt az elmúlt száz év tárgykultúrájának szanálása kínált további kimeríthetetlen lehetőséget a „barkácsoló" kedvű képzőművészek számára. feLugossy ebben a kissé maga teremtette öszvérműfajban épített ki mozgásteret, hogy nagy vehemenciával hozza létre egyre jobban bővíthető elképzeléseit. A 80-as évek underground művészetével foglalkozó írások többnyire leragadtak a mű, a szöveg tartalmi sugallatánál, és ha mégsem, akkor megelégedtek a látványos, de megtévesztő felszín dicséretével. A 80-as években dolgozó képzőművészek többé-kevésbé tudatosan, de a tartalmat bagatellizálva a miről, a valóságról nem igen szóltak, mivel nem lehetett. És ha a „miről" szellemi kalickája szűk, akkor a „hogyan" kérdése jelent mozgásteret. Tehát a „hogyan", a stílus kérdését kell radikálizálni,