Hidán Csaba – Szőllősy Gábor: Fegyver- és lószerszámgyűjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 24. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

Szúró-és vágófegyverek - Kardok, szablyák

1. Karabella típusú szablya XVIII. század Leltári szám: 67. 7. 1-2 A fegyver teljes hossza: 930 mm A penge hossza: 785 mm, szélessége: 30 mm, vastagsága: 6 mm Ez a szablyafajta igen kedvelt volt Kelet-Európában, leginkább lengyel földön a XVII-XVIII. században. Szaruból vagy csontból készült markolatának vége madárfej alakú. E jellegzetes markolatú szablya keleti eredetű és a lengyeleken kívül erdélyi nemesek, kozákok, tatárok és törökök is használtak karabellákat. A múzeumban kiállított szablya pengéje közepesen ívelt, a fok éle kissé kiszélesedik. A penge tövétől egész a hegyéig kettős vájat fut végig. A markolat felőli részen a penge egyik oldalán három-három, csillagok közt elhelyezkedő, N betű látható. A keresztvas ezüstözött rézből készült, középen tüskés, szárai fokozatosan elkeskenyednek, majd lapított gömb formában végződnek. A keresztvas középpontjában az egyik oldalon szembenéző női mellkép látható, a másik oldalon indás motívum van. A szablya markolata jellegzetesen madárfej alakú karabella típus, fekete színű, és egy lyukon keresztül bojtos, szintén fekete színű csuklózsinórt fűztek bele. A fegyver hüvelye fából készült, fekete cápabőrrel vonták be. Ezüstözött torkolatverete, saruverete és felkötőpántjai vannak. A torkolatvereten babérkoszorús keretben férfifejet, a felkötőpántokon és a saruvereten női portrékat láthatunk. E portrék feltehetően III. Károlyt (1700-1740) és feleségét, Erzsébet Krisztinát ábrázolják. A felkötőpántokhoz kis gyűrűvel mozgatható felkötőkarikákat erősítettek. A szablyát alakja, egyensúlyozása és súlya kitűnő fegyverré teszi. Hasonló karabellát őriznek a bécsi Waffensammlungban, amely II. Apafi Mihályé volt. A Blaskovich testvérek 1940-es feljegyzésében mint „fekete markolatú erdélyi kard" szerepelt. IRODALOM: Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Budapest, 1971. 82. Kovács S. Tibor: A Blaskovich Múzeum fegyvergyűjteménye, Szentendre, 1993. 93. TBMA 62-72., 66-70., 192-72. Szendrei János, Ezredéves kiállítás. Budapest, 1896. 813. 6965. t.