Hidán Csaba – Szőllősy Gábor: Fegyver- és lószerszámgyűjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 24. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

A tápiószelei Blaskovich Múzeum fegyvergyűjteménye (Hidán Csaba)

fegyvere maradt a felpántlikázott fokos. Csendőri jelentések és orvosi jegyzőkönyvek tanúskodnak gyakori használatukról. Az első világháborúban a magyar gyalogság a buzogányhoz hasonló fokost is használt. A fokos, a balta a két világháború közt a pásztoroknál egyben munkaeszköz és jelkép maradt. A legények virtuspróbájáról a népdal így emlékezik meg: „Rézfokosom a mestergerendába Aki legény vegye ki, meglátja Betyár gyerek nem kukoricázik Jól fejbe vágja, aki vele játszik." KÉZI LŐFEGYVEREK A XIV század derekán, nem sokkal a puskapor európai feltalálása után megjelentek az első lőfegyverek. Ezek először városostromló és városvédő eszközök voltak. A különböző nagy űrméretű mozsarak, ágyúk mellett rövidebb, kisebb tűzfegyvereket is kezdtek használni. Kézi lőfegyverről először 1364-ben Perugia városában tesznek említést, majd 1380-ban Nürnbergben. Bár ezek a puskák ágyazat nélküli fegyverek voltak, és egy-egy „szakáll", vagyis vasnyúlvány segítségével támaszkodtak a falra vagy a lőrésre, lövésük ereje a legerősebb vértet is átütötte. A korai puskák ilyen felhasználása jó száz évig eltartott, és nyílt csatában nagyon ritkán használták őket. A puskák további használatában jelentős előrehaladást hozott a megfelelő ágyazat, a puskatus és a kakas megjelenése. Az előbbi a kényelmesebb fegyverkezelést, a pontosabb célzást, az utóbbi a gyors lövést tette lehetővé. A kakas megjelenése előtt ugyanis a cső tetejére fúrt lyukba kézzel kellett az izzó kanócot beledugni. Újabb fejlődés volt, amikor a gyújtócsatornát már nem a cső tetejére fúrták, hanem az oldalára és a puskaporfelporzás a melléje erősített kis serpenyőbe került. A serpenyőt elfordítható fedőcske zárta le, hogy megakadályozza a puskapor kihullását, idő előtti belobbanását vagy megnedvesedését. A XVI. század elejére már olyan zárszerkezetet (elsütőrendszert) találtak fel, amely az elsütőbillentyűre ható nyomás alapján működött. A serpenyőbe helyezett izzó kanócot megérintette, majd a nyomás megszűntével a kakas visszacsapódott. A kanocos zárszerkezet hosszú ideig használatFőúri vadászpuska (csinkapuska) lakatszerkezete, XVII. század