Hidán Csaba – Szőllősy Gábor: Fegyver- és lószerszámgyűjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 24. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

A tápiószelei Blaskovich Múzeum fegyvergyűjteménye (Hidán Csaba)

A középkorban az iszlám hitű népek gyakran nevezték Európát Frankhistannak, a lakóit frankihnek, ferenkihnek. Lehet, hogy az európaiak a magyarok számára gyártott pengék „fernkhi" szavából származik a „frangia-fringia". Az azonban tény, hogy a XVIII. század közepén e széles, díszített pengéjű szablyákat igen kedvelték a magyar honban. A huszártisztek, a magyar tisztek és testőrök aranyozott és széles fémveretekkel ellátott bőrhüvelyekben hordták ezt. Gyalogos- és gránátostisztek, de a határőrség és a vadászcsapatok tisztjei is szívesen használtak ilyen darabokat. A széles pengéjű szablyákon a Nap-, a Hold- és a csillagábrázolások mellett gyakori díszítőelem volt a félholdon, vagy gömb alakú felhőn álló Madonna, valamint a kettős kereszt és a magyar címer. A Madonna alakjával díszített oldalon legtöbbször „Maria Mater Dei Patrona Hungáriáé sub Tutim Präsidium Confugio" szöveg olvasható, míg a kettős kereszttel bevésett oldalon a leggyakoribb szöveg: „In Hoc Signo Vinces és Deus Exercituum Bellator Fortissime Esto Mecum." A fringiák népszerűségét jelzi az is. hogy még a XVIII. század második felében is felvésték rájuk ezt a feliratot, annak érdekében, hogy magasabb áron keljenek el. A XVIII. század végén a szablyák formái és díszítései még hasonlóak maradtak, de már nem olyan szélesek. Az enyhén vagy közepesen hajlott pengéjű, egyszerű kengyellel, markolattal felszerelt külföldi szablyák sokszor annyira hasonlítanak a magyar szablyákhoz, hogy igen nehéz megkülönböztetni őket. A szablya foké/ének használata.2. A védő alányúl a támadóJegyvertfogó 1. Oldalralépés és a vágás hárítása ujjaira 3. A fokéi az ujjakat végighasítja 4. A védő ellentámad szúrással