Sz. Szilágyi Gábor szerk.: 1956. Művészet emigrációban (PMMI kiadványai – Kiállítási katalógusok 18. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2006)
TARTALOM András Sándor: 1956 - Művészet emigrációban, megnyitóbeszéd Bujdosó Alpár: '56-os kiállítás megnyitóbeszéde az ENSZ bécsi székhelyén, 2006. október 31. 06 Nagy Pál: Journal in-time. Él(e)tem (részlet) 08 » Papp Tibor verse 10 » Sasvári Edit: Hetey Katalin (interjúrészlet) Papp Tibor: Beszélgetés Pátkai Ervinnel Gáyor Tibor visszaemlékezése Sz. Szilágyi Gábor: Joseph Kadar Sz. Szilágyi Gábor: Konok Tamás Sz. Szilágyi Gábor: M egyik János 28 » Sz. Szilágyi Gábor: Nádasdy János 32 » Kiállított művek jegyzéke 34 » Tisztelt Olvasó, 1956 szerepét számosan méltatták és fogják is méltatni az elkövetkezendő időkben. Fontosságáról, világpolitikai szerepéről szólnak a történészek, politikusok, publicisták, a legkülönfélébb művészeti ágak képviselői, mindegyikük a maga módján. Jelen tárlatra olyan művészeket hívtunk meg, akik ötven évvel ezelőtt résztvevői voltak a forradalomnak, vagy az azt követő szilenciumot, stíluskényszert nem viselték el, ezért elhagyták az országot, emigrációba vonultak. A szentendrei Ferenczy Múzeumban bemutatott 1956 - Művészet emigrációban című kiállítás és a hozzá kapcsolódó katalógus tíz Magyarországról induló művészpályát tár a látogató elé művészenként néhány művel. Egyikük útja sem a direkt politizálás volt (sorsuk foglalta magába a politikát), akár költőkről, akár szobrászokról, festőkről, vagy grafikusokról van szó: mindegyikük a közhelyszerűséggel, a vizuális lektűrrel szembeforduló, kísérletező, avantgárd művészet felé nyitott. Pályájuk az '56-os forradalmat követően külföldön folytatódott (pontosabban jórészt ott kezdődött el); ketten később hagyták el az országot: Konok Tamás 1959-ben, Joseph Kadar 1969-ben választotta az emigrációt. A katalógus első írása a kiállítást megnyitó András Sándoré, aki 1956-os menekültként az Egyesült Államokban telepedett le, költőként, íróként, esszéistaként számos irodalmi-filozófiai kötet szerzője, az Arkánum című folyóirat társszerkesztője és kiadója. A kiállításon résztvevő írók, Bujdosó Alpár, Nagy Pál és Papp Tibor a katalógusban egy-egy írással szerepelnek. Bujdosó Alpár Bécsben, Nagy Pál Párizsban és Papp Tibor Párizsban illetve Budapesten él. Mivel az életpályájukról beszélgetést külön nem közlünk, szükségesnek tartjuk elmondani, hogy a később tragikusan korán elhunyt Pátkai Ervinnel közösen ők a Magyar Műhely folyóirat alapítói és szerkesztői. A lapot maguk tervezték és nyomtatták, az arculattervező-képszerkesztő Pátkai volt. A Műhely nem csak a magyar diaszpóra progresszív művészei iránt volt nyitott (Puerto Ricotól Torontóig és New Yorktól Londonig), hanem magyarországi (Kárpát-medencei) írók tucatjait is közölte. A hazai fiatal- és középnemzedék számos szerzője a hatvanas-hetvenes években itt kezdte pályáját. A kiállítás képzőművész szereplőivel interjúkat (illetve egy az alapján írt visszaemlékezést) közlünk. A Pátkai Ervin portrét Papp Tibor, a Hetey KataLinnal készült beszélgetést Sasvári Edit jegyzi (mindkét írás korábban már megjelent), ugyanakkor Gáyor Tibor, Joseph Kadar, Konok Tamás, Megyik János és Nádasdy János interjúit Sz. Szilágyi Gábor készítette. Amennyiben lehetőségünk volt rá, a kiállítás - és így a katalógus műveit is - úgy válogattuk össze, hogy azok egyaránt reprezentálják az emigráció és az utóbbi évek művészeti tevékenységét. Az írásokat, majd interjúkat a kiállítók nevének sorrendjében közöljük. A bemutatott művek a kiállító művészek tulajdonai, csak az ettől való eltéréseket jeleztük külön. A katalógust a kiállított művek jegyzéke zárja. Dr. Hann Ferenc és Sz. Szilágyi Gábor, a kiállítás kurátorai 2006. november
