Verba Andrea szerk.: Új természetkép. A tájábrázolás változása az 1930-as és 40-es években (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 8. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004)
Kopócs Anna: Új expresszivitás. Megyjegyzések a szentendrei művészek és a KUT 1930-as évekbeli kapcsolatához
tisztán festői hozzáállása, magyarsága, mely valódi szociális érzékenységgel párosult, példaértékű volt és követhető modellt kínált a harmincas években Barcsayék generációja számára (Nagy István: Erdélyi dombok, 1927, kat. sz. B/92.). A KUT ÖREGJEI ÉS FIATALJAI „A modern magyar festészet és szobrászat 46 művésze vonult fel a KUT kiállításán a Nemzeti Szalonban. Két nemzedék találkozik: a nemrég beérkezett a nemsokára beérkezővel, a negyvenévesek a húsz-harmincasokkal, Nagy távolságok nem választják el ezt a két nemzedéket, nem úgy állnak szembe, mint apák a fiúkkal, Viszonyuk inkább az idősebb és fiatalabb testvéré." - állapította meg a KUT 1937-es kiállítása kapcsán a kortárs képzőművészeti kritikus. 20 Az Dési Huber István: Óbudai gyár, 1934-36 k. (katsz. B/87.) 1938-as kiállításon, mely részben retrospektív jellegű volt, az elhunyt nagy elődök iránti tisztelet jeléül a főterembe került Derkovits Gyula, Rippl-Rónai József, Nagy István, Tornyai János és Czigány Dezső egy-egy képe. A megbékélés gesztusaként meghívták a KUTból Vaszaryval együtt 1927-ben kilépett Csók Istvánt is, aki balatoni tájképével szerepelt még itt. 21 A főterembe a KUT szokásos öregjei mellé (többek között Berény, Bernáth, Egry, Márffy, Kmetty, Czóbel) először válogatták be a szentendreiek közül a fiatalok képviselőiként Barcsay Jenő és llosvai Varga István egy-egy alkotását is. 22 Ennek a gesztusnak több jelentése is van. Ezen a kiállításon a művészi progressziót a szentendrei művészek képviselték, ugyanakkor műveikkel kapcsolódtak az idősebb nemzedék által képviselt tradíciókhoz is. Lényegében a KUT kiállítása volt az egyetlen olyan helyszín, ahol a Gresham-kör lírai szemléletű idősebb festői együtt szerepeltek a többségében Kállai Ernő körül csoportosult fiatal festőkkel. A közös jelszó a természet volt. JEGYZETEK 1 A megalakulás jegyzőkönyve - MTA Adattára: Ms 1054/187. Művészeti igazgatója az újságíró Márjás Viktor lett. 2 Dési Huber Istvánná visszaemlékezése szerint Perlakit a nyilasok gyilkolták meg 1944ben. Dési Huber Istvánná: Dési Huber István Bp, 1964. 79. o. 3 Pl. az 1936-os kiállítás képeiről készült klisék eljuttatása az újságok szerkesztőségeihez. MTA Adattár ltsz.: Ms 1054/232. 4 Tóth Antal: A Szentendrei Festők Társasága, a városba látogató művésznövendékek, valamint a szabadiskola résztvevői és a szentendreiek kapcsolata más művészeti társaságokkal 1926-1935 között. In: Szentendrei művészet 1926-1935 között Szentendrei Múzeumi Füzetek 2. (szerk. Kiss Joakim Margit), PMMI, Szentendre 1997. 13. o. 5 Ld. erről bővebben: Szántó Piroska: Bálám szamara és a többiek Bp. 1997, 56. o. 6 Dési Huber Istvánt rendszeresen látogatták a Korányi Tüdőszanatóriumban I. m. Dési Huber István. 84. o. A KUT közgyűléseit a Fészek Klubban tartotta. Az 1935-ben tartott közgyűlésről Id. bővebben: Tornyai János levele Dr. Galyas Miklós Úrnak 1935. ápr. 9. MNG Adattár 22935/1989 II./40. 7 Módok Mána 1930-ban meghívott kiállítóként szerepelt, feltehetően törzstaggá választására a reorganizációval egy időben került csak sor. 8 Kmetty a KUT alelnöke volt, többek között az 1936-os KUT kiállítás rendezője volt. 9 Ld. Dési Huber István: Három erdélyi festő Magyarországon (Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Módok Mária) Első közlés: Korunk 1937. júl. aug. XII. évf. 7-8. sz. 654-656. o. 10 Haulisch Lenke: A szentendrei festészet. Bp. 1977. 43. o. ' 1 Kántor Andor visszaemlékezése. Somogyi Árpád kikérdezése a szentendrei művésztelep életéről. MTA MDKC-ll-52/2. Ez az ellentét a nemcsak a szentendrei telepen, de a KUT és a „római iskola" relációjában is megmutatkozott. Az 1936-os KUT kiállítást többek között a római iskola, illetve az olasz orientáció ellenében művészetpolitikai szándékkal rendezték meg.
