Verba Andrea szerk.: Új természetkép. A tájábrázolás változása az 1930-as és 40-es években (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 8. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004)

Kopócs Anna: Új expresszivitás. Megyjegyzések a szentendrei művészek és a KUT 1930-as évekbeli kapcsolatához

KOPOCSY ANNA ÚJ EXPRESSZIVITÁS MEGJEGYZÉSEK A SZENTENDREI MŰVÉSZEK ÉS A KUT 1930-AS ÉVEKBELI KAPCSOLATÁHOZ A mostani kiállítási anyagban szereplő alkotók közül a KUT (Képzőművészek Új Társasága) tárlatain szinte mindannyian részt vettek a harmincas, negyvenes években. Barcsay Jenő, Gadányi Jenő, Bene Géza, Korniss Dezső, Kántor Andor, Paizs Goebel Jenő, Szántó Piroska, Arnos Imre, Deli Antal, Schubert Ernő, Szin György, Rozgonyi László, Bán Béla rendszeres szereplői voltak a társaság kiállításainak. Talán túlzás nélkül állítható, hogy a harmincas évek második felétől a KUT tárlatainak egyik domináns arculatát jelenítették meg. A KUT-on belül bekövetkezett generációváltást többek között az ő művészetük reprezentálta. Éppen ezért válhat indokolttá a szentendrei tájfestészetet egy tágabb keresztmetszetben vizsgálni, megkeresni azokat a szemléletbeli és stílusbeli kapcsolódásokat, melyek a Szentendrei Művésztelepen élő vagy azt rendszeresen látogató alkotók és azok között állt fenn, akik nem vagy csak rövid időt töltöttek el Szentendrén. Közös fellépési lehetőséget a KUT kiállításai nyújtottak számukra. SZEMÉLYI KAPCSOLÓDÁSOK 1935-ben hivatalos alapszabállyal rendelkező művészcsoporttá szerveződött a KUT

1 A megalakuláskor Márffy Ödön elnöklete mellett Perlaki Ede mérnök vállalta a főtitkári posztot, akinek tevékenysége alapvetően ügyintézésből állt. Perlaki neve a Szentendrei Régi Művészteleppel foglalkozó kutatók számára ismerősen csenghet, hiszen Módok Mária első férjeként rendszeresen részt vett a művésztelep társadalmi életében egészen addig, míg egy állítólagos sikkasztási ügy miatt mind Módok Mária, mind Szentendre életéből örökre eltűnt

2 Perlaki 1937 első felében mondott le főtitkári posztjáról a KUT-ban, a tavaszi kiállításon már nem találkozunk nevével. Személye összekötő láncszem volt a KUT és a szentendrei művészek között. Pozíciója bizalmi jellegű, adminisztrációs és gyakorlati feladatokon túl a csoport működésének a menedzselése, pl. sajtóval való kapcsolattartás

3 is az ő feladata volt. Tóth Antal már korábban felfigyelt a szentendrei művészek és a KUT közötti szoros kontaktusra: „Tisztséget [ti. a KUT-ban] Kmetty János és Módok férje, Perlaki Ede töltött be, ezért is vált a PerlakiModok házaspár a KUT szentendrei „sejtjévé". Házukba olyan művészek jártak vendégségbe, mint Dési Huber István, Medgyessy Ferenc. Egry József stb."

/| Perlaki Ede felkéréséhez bizonyára feleségén, Módok Márián keresztül vezetett az út, aki igen népszerű volt a telepen, de nemcsak ott.

5 Férjével nagytársasági életet éltek, gondoskodtak barátaikról, szervezték a KUT művészeti életét.

6 Módok először Rózsa Miklós igazgatása idején, 1930-ban állított ki a KUT nemzeti szalonbeli kiállításán.

7 Amikor a társaság 1932-ben Rózsa Miklós távozását követően a felbomlás szélére került, az