Klemmné Németh Zsuzsa szerk.: Maróti Géza és Zebegény (1875–1941) (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)
A ZEBEGÉNYI ORSZÁGZÁSZLÓ ÉS HŐSI EMLÉK A KÁLVÁRIA-HEGYEN Kálvária-hegy a Kápolnával az emlékmű építése előtt, képeslap Zebegényről az 1890-es évekből. Páska Csaba tulajdona, Paulisineczné Willem Vera gyűjteményében Maróti Géza 1932-ben tért vissza hosszú Egyesült Államokbeli tartózkodás után Magyarországra. A korábban sűrűn foglalkoztatott művész szinte légüres térbe került, megbízásokat nem kapott. A művészi mellőzés elkeserítette, visszavonult zebegényi házába. Éppen ezekben az években határozta el Zebegény közönsége, hogy Országzászlót szeretne állítani. Egy civil egyesület, a Zebegényi Dalkör indított gyűjtést a Zebegényi Országzászló felállítására, országosan közzétett gyújtőíveken hívták fel a lakosságot az adakozásra. Először Huber Miklós budapesti műépítészt, régi zebegényi nyaralót bízták meg a tervezéssel. A terv úgy látszik nem nyerte el a bizottság tetszését, végül Maróti Géza kapta a megbízást. A hosszú ideje munka nélkül, visszavonultságban élő művészt a feladat felvillanyozta, pedig számtalan nehézséggel kellett szembenézniük. Mivel a bizottság úgy döntött, hogy ne csak Országzászlót, hanem a hősi halottaknak, az első világháborúban elhunyt, Zebegényből származó katonáknak is állítsanak emléket, így egy összetett szimbolikájú, nagyobb léptékű monumentum megtervezése volt a feladat. Helyszínnek a korábban zebegényi Kopaszhegynek nevezett, észak-dél irányban elnyúló hosszúkás platót választották, melynek déli végén egy 1853-ban, egyéni adományból épített, fehérfalú kis klasszicista kápolna állt. 8 Az Országzászlót a meredek, szakadékszerű falban végződő plató legészakibb pontjára helyezte el. Az alapzat kialakításakor az ősi, koraközépkortól kedvelt, centrális térszervezés formarendszerét alkalmazta. Egy nyolcszögletű, fallal körülvett pódiumon négy nagy kőoszlop fogja közre az országzászló rúdját. A négy oszlop tetejére hatalmas kettős kereszteket szeretett volna állítani Maróti, melyeket este kivilágítva több kilométerről lehetett volna látni. A tervek ritkán valósulnak meg a tervező álmai szerint, itt is közbeszólt a sors, illetve egy hívatlan műszaki ellenőr, aki önkényesen leállíttatta a négy oszlop falazását, így 80 cm-rel alacsonyabbak lettek az eredeti tervnél. A nagy kettős keresztek sem kerültek a helyükre. Mindezek ellenére ez az Országzászló, impozáns méretei, tájban való elhelyezése miatt, egyedülálló az országban. Maróti Géza: Zebegényi Országzászló és hősök emléke tervdokumentációjának borítója, a makettről készült fotóval * A kápolna déli falán elhelyezett márványtáblán olvasható: „Ezt a kápolnát az Ür 1853. évében Isten dicsőségérc Fischer Józsefné Zoller Borbála - 1788-1859 - építtette. - 1936 Húsvét (A táblát Scharnbeck Jenő, az egyik dédunoka férje helyeztette el.)
