G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 3. A GÖDÖLLŐI MŰVÉSZTELEP (1901-1920) TAGJAINAK IRODALMI TEVÉKENYSÉGE
a Nyugat számára, amiknek a honoráriumaként egy évi előfizetést ígért. Őrült örömmel mentem bele ebbe a cserébe. Közben persze úgy megszerettem, s úgy várom mindig, hogy amikor lejárt az egy év, úgy füleltem, mint a nyúl: még küldik, még küldik, meg még küldik... Szerettem volna előfizetni, ahogy illik, de oly sovány a művészek kenyere, s pláne a mienk, akik oly messze estünk a könyökölés területétől, hogy soha nem jut még szaklapra se. Mitévő legyek hát? Megkérem az én régi barátomat, Móricz Zsigát, rendeljen megint pár rajzot, hogy ne fájjon a lap, s tudjam lelkiismeretfurdalás nélkül élvezni. Facéran tengek, munka nélkül, oly szívesen illusztrálnék Valakit... Gondolj egyet, kedves Zsiga, de nagyot, mivel rekompenzálhatnám a szerkesztőséget? És vagy vonjátok vissza a lapot - akkor is tartozásban maradok - vagy juttass hozzá legitim úton. Erre kér öreg híved és barátod." 22 8 Szabó Ervin felkérésére Nagy Sándor rajzolta Csizmadia Sándor (1871-1929) proletárköltő Küzdelem (1903) című verseskötetének díszeit, melyet nagyon dicsért a szakkritika, szerző és rajzoló kiváló egymásra találását ünnepelve. ,A költő merőn új hangon szólal meg, a művész merőn új vonalritmussal lep meg. Mind a kettőn egyszeriben megérzik, hogy a meggyőződés emberei. Van nemes, leszűrt, emberséges hitvallásuk. Amennyire szívből jöttek a szocialista költő versei, annyira szívből eredők Nagy Sándor rajzai is." 22 9 Nagy Sándor rajzolta Várnai Zseni (1890-1981) szocialista költőnőnek a háborús halottakat elsirató verseit összegyűjtő könyvének, a Gracchusok anyjának (1916) borítóját. Migray József (1882-1938) költő, újságíró, akinek pályája a szocialista munkásmozgalomtól a szélsőjobboldalig ívelt, írt előszót Schmitt Jenő Három előadása: Tolsztoj, Nietzsche, Ibsen című (1911) Nagy Sándor által illusztrált könyvéhez. Feltehetően innen származott az ismeretség, melynek következtében Migray Magasban című verseskötetét is Nagy Sándor és felesége illusztrálta 1918-ban. Nagy Sándor rajzaival jelent meg Vadnai Károly A kis tündér című könyve 1904-ben. Inotay László állami felsőbb ipariskolai tanár volt Temesvárott és rajongott Komjáthy Jenőért, amint azt egy kéziratban maradt dolgozata is mutatja. 23 0 Napfiak meséi című könyvét (1913) Nagy Sándor rajzolta. A szivetlen királyfi című mesét a szerző „Nagy Sándornak írtam" szöveggel dedikálta a festőművésznek. Kozma Andor Magyar rhapsodiák (1920) című verseskötetének borítóját is Nagy Sándor rajzolta. A festőművész hagyatékában fennmaradt a dedikált példány: „Nagy Sándor kedves jó barátomnak, aki nemes művészetével ezt a kötetet széppé tette. Budapest, 1920 január 7. Kozma Andor." 23 1 Gyerekkönyveket is illusztrált: Móka bácsi [Halász Ignác]: Legszebb magyar mesék. Budapest, 228 GVM TD 2005.21.1. Móricz Zsigmond szerkesztette a Nyugatot Babits Mihállyal közösen 1929 és 1933 között. Ha 1931-ben jelentek meg rajzai Elek Artúr kérésére a Nyugatban, s két évvel később ír Móricznak, akkor 1933-as lehet a levélfogalmazvány. 229 Illusztrált és művészi díszű könyvek. Művészeti irodalom-rovat. Művészet, 1903. 70. 230 Inotay László: Egy nevetlen magyar költőórjás. Kézirat, é. n. GVM gy. sz. 6666/2. 231 GVM M105. 1Ó2
