G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN
Bartal Jánosné előfizetési nyugtája a Honderű című lapra Xvujjjlalvsuiv gazdag tárgyi és dokumentum anyag maradt Bartal János után, 43 aki 1843-tól 1870-ig a gödöllői és hatvani uradalom ügyésze volt, és a változó tulajdonosok ellenére hosszú időn át megtartotta tisztségét. A mezőváros központjában kétszintes, klasszicista stílusú, uradalmi házban laktak, melyet később meg is vásároltak. A gazdagon berendezett, festményekkel, metszetekkel díszített, 43 boltíves, tágas szobák, a házhoz tartozó kert és lugas adta a család életének szűkebb helyszínét. A hagyatékban fennmaradt számlák sokasága a helyi kereskedők és iparosok működéséről ad információt. 4 4 Bartal János felesége járatta a Honderű (1843-1848) című lapot. 4 5 Az Emich Gusztáv kiadásában divatmelléklettel megjelenő szépirodalmi és művészeti lap fő erőssége a színvonalas szépirodalom volt. A munkatársai közé tartozott Vörösmarty Mihály és Petőfi is írt bele 1844-ben. Uradalmi tisztviselő volt Fuzovits János alszámvevő is, aki örökös nélkül halálozott el 1858. szeptember l-jén, ezért hagyatékát elárverezték. Bartal János ügyész iratai között fennmaradt az árverési lista, 4 6 ami nemcsak az elárverezett tételeket tünteti föl, hanem azokat a személyeket is, akik megvásárolták a tárgyakat. A lista alapján tájékozódhatunk az uradalmi tisztviselők életmódjáról, kulturális érdeklődéséről, műveltségi színvonaláról. íróasztala, könyvalmárioma és több mint 300 kötetes könyvtára értelmiségi életmódra enged következtetni. A legfeltűnőbb, hogy a 300 kötetből 120 Kotzebue-mű. August Kotzebue (1761-1819) német drámaíró korának legsikeresebb és legtermékenyebb színpadi szerzője volt: 211 polgári drámát, történelmi tragédiát és lovagdrámát írt. Magyarországon 1834-1836-ban és 1839-ben 20 kötetet adtak ki műveiből magyar fordításban Kotzebue Ágost jelesebb színdarabjai címmel. Többször kiadták magyar fordításban az ifjúság számára írt történeteit is. Nagyon népszerű szerző volt Magyarországon, amikor megnyitották az új nagy pesti német színházat 1812-ben, akkor is tőle rendeltek a 43 Farkas József: A Gödöllői Városi Múzeum birtokában lévő levéltári iratok és azok rendezése. In: Levéltári Szemle, 2002. 2. sz. 18-26. - Czeglédi Noémi: Levéltári hagyaték a Gödöllői Városi Múzeumban. In: Magyar Múzeumok, 2003. 1. sz. 30-31. 44 Czeglédi Noémi: Egy ügyész élete a XIX. századi gödöllői uradalomban. In: Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon. Tanulmányok. Gödöllő, 2004. 57-62. Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. 45 Az előfizetési nyugta: GVM TD 2002.21.1. 46 A volt Grassalkovich-uradalom (Gödöllő-Hatvan) ügyészének (Bartal János) vegyes iratai 1848-1869. GVM 11. doboz. 28
