G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK
egyetemi évek alatt. A sorstársat látták egymásban, mindketten asszimilálódott zsidó családból származtak, a költészet volt a legfőbb szenvedélyük. Sík Sándor szellemileg is nagy hatással volt Radnótira, noha ellentétes volt a világnézetük, Radnóti baloldali eszméket vallott, tanára konzervatív katolikus volt, de Sík „szellemisége bonyolult képlet", állapítja meg Radnóti legújabb monográfusa, Ferencz Győző. 12 6 Össze tudta egyeztetni és egyformán jelentősnek tartotta Ady és az Adyt hevesen ellenző, üldöző Prohászka Ottokár munkásságát. Kevéssé közismert pedagógiai sikerei is voltak Sík Sándornak. Újváry Ferenc szerint „pedagógusi munkájának legeredményesebb gyümölcse" az unokaöccse, Harangi László (1897-1934) volt. 12 7 Az unokaöccs Sík Sándor édesanyja testvérének, Ilmának a fia volt. Hatéves korában egy agyvelőgyulladás következtében megbénult, tolókocsiba került. A szülei mindent megtettek azért, hogy javítsanak az állapotán, orvoshoz, fürdőre vitték, kényeztették, iskolába nem tudott járni. Elkényeztetett gyerek lett, akarnok, követelőző. Végül unokabátyja, Sík Sándor a pártfogásába vette, és olyan hatással volt rá, hogy elkezdett tanulni, 12 8 egyetemet végzett, magyar-filozófia szakon szerzett diplomát, doktorált, négy idegen nyelvet beszélt. Lefordította például Baden Powellnek, a cserkészet megalapítójának Rovering to success című könyvét (A boldogulás ösvényén). Ifjúsági regényeket (A cukorgyár titka, Robinson unokái), meséket (Buckó királyfi), cserkészszíndarabot (A két arabus, Modern cserkésztábor) írt. A Kis Pajtás című gyereklapnak egy ideig főszerkesztője volt, az újságba Nagy Sándorné Kriesch Laura rajzolt illusztrációkat. 12 9 Saját lapján kívül publikált a Zászlónkba, a Nagyasszonyunkba, a Kis Szív be, a Gárdavezetőbe, a Magyar Cserkészbe. Az utolsó állomás című lélektani regénye az Életben jelent meg. Verseit halála után, 1934-ben adták ki kötetben Sík Sándor előszavával és Nagy Sándor díszítőrajzaival. 126 Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete. Kritikai életrajz. Bp. 2005. 177. 127 Újváry Ferenc: Felszólalás a Sík Sándor emléknapon. Gödöllőn, 1989. január 20-án. Kézirat. GVM A 89.64.1. 128 Magántanulóként végezte a gimnáziumot, évfolyamtársa volt Kriesch Aladárnak, a festőművész fiának. Ld. a Minoritarendiek Gödöllői Főgimnáziumának Értesítője 1916. 129 Harangi László levele Sík Sándornak. 1924. szept. 17. In: A százgyökerű szív, i. m. 76. A Kis Pajtás képes gyereklap volt, július és augusztus kivételével havonta jelent meg. Özv. Harangi Lászlóné felelt a szerkesztésért ha halála után és H. Boros Vilma néven szerzőként is szerepelt. A lapnak munkatársa volt a gödöllőiek közül Csíki Kovács Dénes, Várkonyiné Lévay Rózsa, Erdélyi Gyula, de írt bele Sík Sándor is. A Regnum Marianum Egyesület volt a kiadó, Budapest, XI. kerület. Horthy Miklós út 15. számú székhellyel. Társlapokként együtt hirdették a Kis Pajtást kis tanulóknak, a Zászlónkat diákoknak és a Nagyasszonyunkat nagylányoknak. 127
