G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 6. A KITELEPÜLŐ - OTTLIK GÉZA (1912-1990)
ran használva közben - ahogyan Ottlik emlékezete is megőrizte - a „reménylem" szót. „Jó, talán lehet így is mondani. Lassan mégis eluntam ezt. Reménylem? Mit reményei már megint? Mi az úristen keserves kínjának reményei mindig valamit? Hát csöndesen megutáltam a reményléseivel együtt." 25 2 Sári fényképeit is megőrizte Ottlik, egy csinos, eleven, talpraesett, életvidám, kissé kacér fiatal hölgy kacsint ránk az 1920-as évek végéről. Egyéb tekintetben is vidáman és gondtalanul zajlott az élet ezekben az években. Ha akadt bérlő, Ottlik édesanyja kiadta a gödöllői házat. 1936. május 1-től 1937. május l-ig például Heckenast Gáborék, egy háromgyerekes család lakott az ingatlanban, az 1940-es évek elején Sziládi Gyula gödöllői csendőrparancsnok, 1944-1945-ben pedig Mattyasovszky György, budapest volt rendőrfőkapitánya. Az Alvégnek ezen a részén általában nyugdíjas tisztviselők, katonatisztek laktak szép, de nem hivalkodó házakban. Ottlikné „méltóságát" energikus asszonynak ismerték a bérlők. ,Az Ottlik-villa kertjének utcai oldalán virágzó gesztenyefák sorakoztak, mint gyertyákkal díszített karácsonyfák. Hátrább, a félig nyitott veranda előtt nagy diófák álltak. Oldalt, az erdő felé vezető kis átjáró utca felő eső kerítést illatos lila íriszek szegélyezték. A kert felnyúlt egészen az erdőig. (...) A tavaszi szél az erdő felől a virágzó akácfák illatát hozta." 25 3 Alapvetően a földbirtok hozama tartotta el a családot, 1939. november 4-i házasságkötésük után beleértve az író feleségét, Debreczeni Gyöngyit is. A haszonbért holdanként három métermázsa tisztabúzában állapították meg, melyet évente kétszer: május l-jén és október l-jén kellett a haszonbérlőnek szolgáltatnia. „Ezen gabona haszonbéren felül kötelesek haszonbérlők évenként 160 kg-os hízott sertést, 5 pár hízott pulykát, 3 pár hízott kacsát, 10 pár csirkét és 200 tojást természetben szolgáltatni." 25 4 1940. október 30-án az édesanya vagyonát a fiára íratta ajándékozási szerződéssel. A hivatalos irat megállapítja, hogy „a szerző félnek az elidegenített ingatlanon kívül egyéb vagyona nincs, a szerző foglalkozására nézve író." 25 5 Valóban író, de a foglalkozásából aligha tudott volna megélni, hiszen 1957-ben jelenik csak meg az első könyve. Leszámítva egy-két újságszerkesztőséghez köthető epizódot (Budapesti Hírlap, 1933, Esti Kis Újság, 1942), Ottliknak nemigen volt állása. 1935-ben 252 Buda, 227. 253 Heckenast Gábor emlékirata. Kézirat. Budapest, 2012. GVM A 2012.55.1. 254 Haszonbérleti szerződés özv. Ottlik Gézáné budapesti (Apponyi tér 1.) földbirtokos és H. Kiss Ferenc és neje, Farkas Erzsébet kecskeméti (Borbás 37.) lakosok között. 1944. május 10-én. Magántulajdon. 255 Kecskemét thj. város közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságának 1023/1940. számú ajándékozási szerződése. Magántulajdon. V \ л- л-'h-ÍA Ottlik Géza a gödöllői kertben 1929 áprilisában 312
