G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK
Csak robogjatok, hűvös kerekek: Fognak, fognak a régi gyökerek. Bokám ölelik élő fonalak, És visszahívnak, visszavonzanak. A világ körül keríthetsz övet: Az anyarög sajgása elkövet. Ó, boldogok mi, kik ha menni szállunk, A révbe gályánk mindig visszafut. Nincs máshol életünk és nincs halálunk: Élve vagy halva mindig visszajárunk Öreg szívedre, isaszegi út. Zörren az ablak, száguld a vonat, Nekiszorítom halántékomat. Szemem az éjben szertekóborol. És messze-messze-messze valahol Elomló halmok homlokára fent Valami rózsás fényesség dereng. Nem is tudom: Tán egy toszkáni város Kerít az éjre villanykoszorút, Vagy Pest lámpái fénye oly sugáros? Vagy csak lelkemben ég a régi fárosz, S te fénylesz benne, isaszegi út?... Nemcsak Sík Sándor vallotta magát gödöllőinek, hanem Gödöllő lakói is annak tartották őt. Amikor István király című történeti drámáját ünnepi előadásban mutatták be a Nemzeti Színházban 1933. december 5-én, a helyi lapban is reklámozták az előadást: „Sík Sándor gödöllői ember s így bizonyára többen fognak Gödöllőről is részt venni ezen az előadáson." 11 9 Az irodalmi életben Sík Sándor viszonylag korán kapcsolatba került az irodalmi élettel. Ötödikes korában megismerkedett a Regnum Marianum körével. A Regnum Marianum egyike volt a századforduló táján szerveződött katolikus egyesületeknek, amelyek a papság munkájának segítésével aktívan részt vettek a főváros katolikus hitre térítésének munkájában. A Regnum Marianum Damjanich utcai kápolnájában Nagy Sándor készítette az oltárképet és a freskókat 1910-ben. (Lebontották az épületet.) 12 0 A Regnum Marianum adta ki aZászlónk című ifjúsági lapot, amelyben Sík Sándor első versei megjelentek és később szerkesztője, majd 1919 és 1931 között főszerkesztője is lett a lapnak. Ezenkívül segédszerkesztője és állandó kritikusa volt az Élet című (1909-1944) katolikus szépirodalmi hetilapnak, amelyben kezdetben a nyugatos írók is szerepeltek, később főleg a katolikus líra orgánumává vált. Olyan kitűnő írók szerepeltek benne, mint Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula. Sík Sándor a könyv- és színházi kritikai rovatot vezette. Az Elet köréhez tartozott Harsányi Kálmán író, akit Sík Sándor sokra tartott, ezenkívül Nagy Sándor festőművész, aki ugyancsak sokat publikált a lapban. 119 István király kedden. GV 1933. dec. 3.3. 120 Geller Katalin: Mester, hol lakol? Nagy Sándor művészete. Budapest, 2003.100. 123
