G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK

E furcsa munka s mind e furcsa szerszám Előtted ugye ismeretlenek? Neheztelő tekintetet lövellsz rám, Mit gondolsz: e tekintet mondja meg. Hol a szegény poéta tolla perceg: Egérnek nincsen mit keresni ott, Mind kárba vesztek ott a drága percek, Hiába hát idődet nem lopod! Leszállsz, körülnézsz, s újra gyorsan illansz A kis sarokba hajiokod felé, Sejtem, hogy abból többé föl se villansz, S ki tudja, egymást újra látjuk-é? Te jó valál meglátogatni engem, S vizited vissza én nem adhatom, Most kell tehát a búcsúszót rebegnem: .Megáldjon Isten, vándor-utadon!" Mikszáth Kálmán (1847-1910) író Mikszáthnak rokonai éltek Gödöllőn, akiket többször meglátogatott, s néhány elbeszélésének témáját innen vette.

75 1875 és 1878 között, miután elvált feleségétől, nagy nyomorban élt a fővárosban. Mikszáth Gyula (1871-1955) távoli rokona volt az író- g nak (nem az öccse, akit szintén Gyulának hívtak), és amikor 1955-ben meghalt, gödöllői lakásának egyik könyvszekrényében 57 ismeretlen Mikszáth Kálmán-levelet találtak. Az elhunyt Mikszáth Gyula unokái, Liptay Tibor és Sándor Mikszáth Kálmán (1847-1910) az Országos Széchényi Könyvtárnak ajándékozták a dokumentumokat, melyeket Scheiber Sándor és Zsoldos Jenő Kiadatlan levelek az Országos Széchényi Könyvtárban címmel publikált 1969-ben. E dokumentumok között van szenzációs nyolc levél és öt távirat, amelyeket 1876-ban írt Mikszáth Kálmán másodunokabátyjához, dr. Mikszáth János breznóbányai főorvoshoz. A főorvosnak unokaöccse volt Mikszáth Gyula, így kerülhettek Gödöllőre a levelek. Ezek a levelek arról tanúskodnak, hogy Mikszáth, aki akkor még teljesen ismeretlen volt, szülei meghaltak, örökségéért pereskednie kellett, az öccse taníttatása is az ő gondja volt, a legnagyobb nyomorban 75 Halászná Várady Ildikó: Gödöllő irodalmi emlékei. Gödöllő. 2000.12-13. 95