G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 1. A KIRÁLYI NYARALÓHELY
Nevezetes személyiségek Odrobenyák-Odray János síremléke a római katolikus temetőben Ripka Ferenc (1871-1944) Sokat tett Gödöllő művelődéstörténetéért Odrobenyák János és Ripka Ferenc. Odrobenyák János (1825-1896) harminchat évig volt Gödöllő plébánosa. 1878-ban Odrayra változtatta a nevét. Ő írta az első monográfiát Gödöllőről, ami 1875-ben jelent meg Gödöllő hajdan és most címmel. Kiadását támogatta Ferenc József, és az akkori kultuszminiszter, Trefort Ágoston levélben köszönte meg Odrobenyáknak a neki küldött tiszteletpéldányt. 1 1 A szerző éveken át gyűjtötte a Gödöllőre vonatkozó történelmi dokumentumokat, feldolgozta az isaszegi, gödöllői és máriabesnyői História Domus anyagát, kutatott a Pest megyei levéltárban, a királyi kúrián, szemtanúja és szenvedő alanya volt a kastély különböző tulajdonos-váltásainak. Bár nagyon kritikus a könyvvel szemben a Gödöllő és Vidéke cikkírója: ,A szerzőnek primitív a históriai filozófiája, kevés a kritikája, nemigen van szerkesztő, alakító, előadó képessége", azt azonban elismeri, hogy hiányt pótló munka. 12 A település elöljárósága is elismerte a plébánosnak a közművelődés területén végzett fáradozásait egy róla kiállított bizonyítványban: „Odrobenyák N. János úr a közjó, a közművelődés és népnevelés terén folyamatosan fáradhatatlan buzgalmat tanúsított, úgy a nép, mint általában a mezővárosunk érdekében, örömmel karolt fel mindenkor minden alkalmat arra nézve, hogy a közjót előmozdítsa, s kitűnőleg hatott a nép szellemi fejlődésére s a közművelődésre..." 1 3 Odrobenyák a gödöllői temetőben nyugszik. Ripka Ferenc (1871-1944) a szomszédos Isaszegen született. Jogi tanulmányai után újságírással foglalkozott. 1925 és 1932 között Budapest főpolgármestere volt. A millenniumra jelentette meg Gödöllő a királyi 11 GVM TD 98.21.1. 12 Dr. Herrmann Antal: Gödöllő monographiája. GV1898. febr. 21. 28. 13 Idézi Lábadi Károly: Könyvekkel szobrokkal és parkokkal emlékezve. In: Krassay László (szerk.): Emlékülés a Gödöllői Erzsébet-park alapításának 100. évfordulóján. Gödöllő, 1998. 96. 68
