G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 1. A KIRÁLYI NYARALÓHELY

II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 1. A KIRÁLYI NYARALÓHELY Nemzeti skizofrénia a dualizmus idején, a királyi család és a falu viszonya Bár divatos nyaralóhely lett Gödöllő a kiegyezés után, ennek ellenére még a 20. század elején is ó'sállapotok uralkodtak a településen. Csak a központot, a falu belterületét világították 42 füstölgő petróleumlámpával, mindössze a Váci (ma Dózsa György) üt volt makadám, a többi rész sártengerré változott esős időben. A gyalogjárók melletti vízelvezető árokba folyt a szennyvíz a házakból és abban úsztak a kacsák és a libák. A falu közepén, a mai Erzsébet Királyné Szálloda helyén egy düledező, ütött-kopott épület állt, melyben Weisz Sámuel órásüzlete és a tűzoltólaktanya székelt. A mai Szabadság teret por, piszok, kezdetleges állapotok jellemezték, promenád helyett gazos, füves terület, a község kaszálója helyezkedett el. Az udvar jelenléte közgazdasági szempontból közömbös volt a település számára: Bécsből szerezték be az udvartartáshoz szükséges valamennyi dolgot: élelmiszert, húst, fűszert, zsírt, iparcikkeket, még az ivóvizet is a császárvárosból hozatták. Naponta jött a tehervonat az udvari kurír felügyelete alatt és hozta a szükséges dolgokat. A királyi család nem a helyi kereskedőket, iparosokat támogatta vásárlásaival. „Itt soha egy tagja a királyi családnak ingatlant nem szerzett, mint tették azt például Schönbrunnban, ahol az ő példájukon felbuzdulva az arisztokrácia számos tagja is építtetett mesés palotákat. Gödöllőn nincs egyetlen arisztokratának, főpapnak, művésznőnek vagy demimondnak sem nyaralója, mint az szokott lenni oly helyeken, ahol az udvar székel."

1 Ferenc József, Rudolf és a királyi család férfitagjai elsősorban vadászatra használták Gödöllőt, Erzsébet királyné sétálásra, lovaglásra. Kezdetben előfordult, hogy a királyi család tagjai nemcsak ősszel, de télen is időztek Gödöllőn, és az akkor még be nem temetett hattyűs tavon korcsolyáztak. Lipcsey Ottó postamester, aki egyébként híres műkorcsályázó volt, tanította meg Erzsébet királynét és lányait korcsolyázni.

2 Nem na1 Gödöllő halad. IL GV 1927. dec. 4.1. 2 Gödöllő halad. I-N. GV 1927. nov. 27-dec. 18.; Ld. még: -fka-o /Kaffka Lászlói: A haladás útján. GV 1898. ápr. 10. 84-85.; GV 1921. jan. 23.1.