G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 3. EGY 19. SZÁZADI MÚZSA - SZERELEM GYÖNGYEI
tarn, s így az első benyomást elfeledtem, most pedig restellem újra megvizsgálni. Gödöllőn lovakat váltánk és reggelizénk." Ez a megállás a mai múzeum épületében, a Hamvay-kűriában történt, ahol abban az időben fogadó működött. Az épület földszintjén a sarokszobában helyezkedett el az étterem. 11 2 Másodszor 1845 nyarán időzött hosszabban Petőfi Gödöllőn. Erdélyi Ferenc (1803— 1865) református lelkész meghívására utazott ki többször a fővárosból. A lelkésszel feltehetően 1843-as első gödöllői tartózkodása idején ismerkedett meg a költő. Téves az az állítás, hogy ismeretségük Debrecenből származik. Erdélyi Ferenc idősebb volt a költőnél, már 1832-től Gödöllőn szolgált, és 33 éven át, egészen haláláig itt munkálkodott. 1865. április 23-án halt meg tüdősorvadásban, a gödöllői temetőben nyugszik. 11 3 A hazafias ellenállás vezető embereként szól róla íróvá lett fia, Erdélyi Gyula (1851— 1912). A katolikus pappal együtt szervezte a nemzetőrséget 1848-ban Gödöllőn, s a győztes isaszegi csata után, a Grassalkovich-kastélyban megpihenő Kossuth Lajos mellett állt a kastély erkélyén. A szabadságharc bukása után honvédeket bújtatott, engedte a szózat éneklését a templomban. Az 1855-ös kolerajárvány alkalmával tanúsított önfeláldozó magatartása miatt Ferenc József-keresztet kapott. 11 4 Az 1848-1849-es szabadságharc alatt tanúsított hazafias magatartását dicsérte a korabeli krónikás is: „Ez ám az ember (...) Dicséretére legyen mondva, a kardot is tudja ügy forgatni, mint a bibliát, ha kell." A kastélyban berendezett kórodában sínylődő beteg honvédek nem kaptak elegendő ennivalót, ezért kijártak a házakhoz ebédelni. A református lelkész asztalánál naponta hatvanan is ettek. 11 5 Az Erdélyi Ferenc halála alkalmából írt nekrológ szerint: „...soha vezérszerepre nem vágyódott, de mindég ugy cselekedett, hogy azt kiérdemelje. Egyházának nem csak a lelki dolgokban volt szeretve tisztelt feje és vezetője, hanem minden ügyes-bajos viszonyok közt, ahol a hívek tanácsra, munkás segélyre szorultak, hozzá mint atyjukhoz fordultak s az ő praktikus esze és szerető szíve mindenütt eltalálta a dolog nyitját. (...) A ki itt [Gödöllőn] házánál valaha megfordult, bizonyosan emlékezetében maradt az a mindég vidor, mindég előzékeny család, hol a vendégszeretetnek nem volt határa, hol előkelő és szegény egyformán fogadtatott s a boldog egyszerűségben mindenki honosnak érezte magát." 11 6 112 Gedellői vendégfogadó épület részeinek Lelet-tára. 1850. június 26. GVM TD 2001.1.1. 113 Sz. п.: Emlékkövek. 1. ErdélyiFerencz... Protestáns Képes Naptár. 1867. 47-48., Györe Zoltán, i. m. Ref. 1461. 114 Erdélyi Gyula: Pálffy Móricz gróf Gödöllőn. In: Ripka Ferenc (szerk.): Kegyelet Album. Bp. 1890. 42-46. Kossuth Lajosnak az isaszegi csata utáni gödöllői tartózkodását ábrázolja Biai-Főglein István Kossuth Lajos szemléje Gödöllőn 1849. április 7-én című olajfestménye, ami 1951-ben készült és a Hadtörténeti Múzeum tulajdonában van. 115 Kisbéri László: Gödöllői napjaim, i. m. 138. 116 Sz. п.: Emlékkövek. 1. Erdélyi Ferencz... i. m. 47-48.
