G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 2. A KAPUCINUSOK HATÁSA A MŰVELŐDÉSRE
Mi a tartalma a Máriabesnyői töredéknek, miről szól? Annyi bizonyos, hogy Jézus Krisztus szenvedéséről olvashatunk benne. A töredék műfaja vitát okoz a tudományos kutatók körében. Lehet ez egy elmélkedés, egy prédikáció részlete, egy olvasmánykézirat, de lehet egy misztériumjáték, egy előadásra szánt dráma töredéke is. Elképzelhető, hogy nemcsak egyháztörténeti szempontból, de irodalomtörténeti vonatkozásban is jelentős ez a nyelvemlék. Ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodna, hogy ez egy drámatöredék, akkor ez az első drámai nyelvemlékünk lenne. A középkorból nagyon kevés ilyen jellegű emléket őrzünk, lényegében egyetlen teljes magyar nyelvű dráma maradt fenn, A három körösztény leány című mű. A Piry-hártya és a Máriabesnyői töredék egyes részei szinte szó szerint megtalálhatók az 1733-ban előadott Csíksomlyói passióban és a Makula nélkül való tükörben. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának katalógusában Csapodi Csaba „misztériumdráma töredékedként határozta meg a kéziratot. A szöveg drámai töredék voltát próbálta bizonyítani Kedves Csaba is egy 2000-ben publikált tanulmányában, ám a legújabb irodalomtörténeti összefoglalóban Tóth Péter ezt kétségbe vonja. 6 6 A középkori drámákban gyakori prófétajáték vagy égi per és az arma Christi jelenetei találhatók a Piry-hártya és a Máriabesnyői töredék szövegeiben. Krisztus az olajfák hegyén imádkozik és gyötrődik az utolsó vacsora után, és az imádkozó Jézus előtt megjelenik az Ártatlanság, a Szeretet, Ádám, az angyalok, Szűz Mária és végül a vigasztalására küldött Angyal a passió eszközeivel. A felsorakozó személyek és allegorikus figurák pró és kontra érvelnek Jézus mártíromságáról. Az angyalok véleménye szerint meg kell halnia Jézusnak, mert különben nem tud fölépülni a mennyei udvar. Ezután az Atyaúristen az emberi nemzetet kérdezi, amelynek a képviseletében Ádám beszél. Ő határozottan követeli Jézus Krisztus halálát és azt is, hogy a kertben fogják el Jézust, mert az ő bűnbeesése, almalopása is a kertben történt. Továbbá szerinte fán kell meghalnia, mert az Úristen akarata szerint Ádámot és leszármazottait kell megváltania Jézusnak (és az ő eredendő bűnük is fához kötődik). Az Ártatlanság nem ért egyet Ádám véleményével. Ezéchiel prófétára hivatkozik, akinek könyve 18. fejezetében az áll, hogy az bűnhődjön, aki vétkezik, ne a fiú szenvedjen az apa bűnéért. Jézus nem kötelezhető a halálra, Ádám bűnhődjön a vétkéért. A Szeretet egy másfajta érveléssel voksol Jézus Krisztus halála mellett. Szerinte Jézusban tökéletes szeretet van, és az azt követeli, hogy az ember még az életét is áldozza föl a felebarátaiért, ahogyan Jézus maga is ezt mondta János evangéliumának 15. részében. Itt megszakad a Piry-hártya szövege és a Máriabesnyői töredékben folytatódik. A Szeretet tovább érvel a mártírhalál szükségessége mellett. Ha Jézus Krisztus nem 66 Kedves Csaba: Magyar nyelvű drdmatöredék a 15. sz. végéről. In: A magyar színház születése. Az 19.97. évi egri konferencia előadásai. Szerk. Demeter Júlia. A Régi Magyar Színház-sorozat első kötete. Miskolc, 2000. 200-205.; Tóth Péter: „Némely alázatos doktor..." Drámai szövegeink a középkorban. In: A magyar irodalom történetei. I. köt. A kezdetektől 1800-ig. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály. Bp. 186-187.
