G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 5. MINORITA ÉS PREMONTREI DIÁKOK

Ferdinandy György (1935-) író Gödöllő fontos szerepet játszott az életében. A kamaszkor érzékeny, meghatározó éveit élte itt át. Apátlanul nőtt fel, a premontrei gimnázium civil- és paptanárai jelentették egy ki­csit az apapótlékot. Irodalmi indulása is Gödöllőhöz kötődik, itt dicsérték meg első novelláját. Amikor 40 éves kora körül elkezdett azon gondolkozni, hogy honnan is jött, sok gödöllői emlék bukkant fel az emlékezetében, kiderült, hogy Gödöllő fontos szerepet játszott ifjúkori eszmélésében. 1935. október 11-én született Budapesten. 1946-tól 1950-ig lakott Gödöllőn mint a premontrei gimnázium diákja. Átme­neti, válságos időszak volt ez a család életében, a család felbom­lásának a periódusa, amikor minden rosszabbra fordult az életükben. Anyai nagyapja és édesapja is orvos volt. A második világháború egy svábhegyi villában eltöltött gondtalan, jómódú és boldog gyerekkort robbantott szét elemi erővel. A nagyszülők házát bombata­lálat érte, nagyanyját és nagyapját lelőtték a ház kertjében. Az édesapa, aki OTI-orvos volt és 1944-ben a vidéki beutalásokat intézte, sok üldözött zsidó családot mentett meg oly módon, hogy vidéki szanatóriumba utalta be őket. 1944 végén azonban lebukott, amikor az oroszok már Budapest külvárosaiban voltak. A nyilasok bevitték az Andrássy út 60.-ba, a Hűség házába, ahol egy hetet töltött. Kegyetlenül megkínozták, kis híján agyonverték. A kezében és a lábában már korábban is volt egy kezdődő neuropátia, ami az Andrássy út 60.-ban töltött idő után még inkább elhatalmasodott, ezután már soha többé nem állt lábra. Még 30 évig élt teljesen bénán, kórházban, szanatóri­umban, az utolsó tizenöt évben egy ideggyógyintézetben. 222 Tehát Ferdinandy György az öccsével és a húgával együtt gyakorlatilag apa nélkül nőtt fel. A budai házukat is elvették, tulajdonjogilag ugyan az övék maradt, de lakókat költöztet­tek bele, akiket nem lehetett kitenni. Amikor 1950-ben visz­szaköltöztek Gödöllőről Budára, akkor csak a saját garázsuk­ba tudtak menni. Nagy szegénységben és nyomorban élték át az 50-es éveket. Ferdinandy Györgyöt az édesanyja 1946-ban beadta a gödöllői premontrei gimnáziumba bentlakónak, ahová 1947­ben az öccse is követte. Egy évig voltak az internátus lakói. 1947 novemberétől 1948 nyaráig a két fiú kinn volt Belgi­umban egy segélyakció keretében, amelynek az volt a célja, Ferdinandy György diákkorában 222 Л 2007-es könyvhétre jelent meg az író édesapjáról írott tényregénye Л bolondok királya címmel. 302

Next

/
Oldalképek
Tartalom