G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 5. MINORITA ÉS PREMONTREI DIÁKOK
Osztálytársa volt Remsey Iván, Remsey Jenő festőművésznek, a gödöllői művésztelep tagjának egyik fia. A gimnázium évkönyveinek tanúsága szerint kitűnő eredménnyel végezte tanulmányait. Két testvére volt: húga, Mária Elmonea Antónia (1923-1926), aki hároméves korában torokgyíkban meghalt, bátyja, Yervant Károly (1920-1978), szintén jogi doktor, aki Tarjánra változtatta a nevét. 21 4 1943-ban jogi doktori oklevelet szerzett Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1944. október 25-től 1945 júniusáig katona volt, 21 5 majd amikor hazatért a katonai szolgálatból, akkorra letartóztatták és bebörtönözték az édesapját, teljes vagyonelkobzásra ítélték, így elvesztette gödöllői otthonát. Ettől kezdve a fővárosban próbált boldogulni és keresni a saját útját. 1946-ban В listára került, nem kapott állást. 1948. április 24-én házasságot kötött Czira Judittal. Első írói neve Bottyán János volt, 1944. december 2-án még ezen a néven jelent meg fordítása a Franklin-Társulatnál: Rainer Maria Rilke: Malte Laurids Bridge feljegyzései, melyhez bevezető tanulmányt is írt. 1946-ban ugyanezt a kötetet már Bor Ambrusként jegyezte. 21 6 1959 májusában változtatta a nevét Lukácsra, a keresztneveit Zaven Jánosra és a névváltozást kiterjesztette Noémi Parancem, Gergely Eghia és Laura Takuhi gyermekeire is. 21 7 Múltja, életének gödöllői helyszíne, az ott megismert emberek, diáktársak, a közéletből ismert figurák, családok folyton előjönnek műveiben, gyakran a prousti emlékezéstechnikával, szabad asszociációk formájában hívódnak elő az emlékképek, mert hiszen „minden vagy majdnem minden szakadatlanul együtt van, állandóan történik, továbbtörténik, továbbhangzik, mint egy lenyomott pedálú zongorán a hangzó akkord, a hozzáütött következővel, harmonikussal vagy disszonánssal együtt." (Szakadatlan jelen, 56.) Gödöllőre nem szívesen emlékezett vissza, mert a család életében bekövetkezett törést, az apa bebörtönzését és a vagyonelkobzást rosszindulatú gödöllőieknek tulajdonította, s ezt nem tudta megbocsátani. Neheztelése nemcsak az édesapját feljelentő gödöllőiekre, de a városra is kiterjedt. A Réztányér című novella főszereplője, Króh Ferenc történeté214 Tarján Tamás irodalomtörténész édesapja. 215 Hovhannesian Eghia és családja életrajza, melget Eghia a börtönben vetett papírra 1945 és 1948 között. GVM A 97.49.1-2. 216 Az információt Bor Ambrus feleségének, dr. Lukács Jánosnénak és lányuknak, Lukács Laurának köszönöm. 2005. február 18-án kerestem fel őket, amikor anyagot kértem és kaptam tőlük az írók és múzsák Gödöllőn с. kiállításhoz (2005. márc. 6-szept. 18. Gödöllői Városi Múzeum). A könyvnek a családnál lévő példányába Bor Ambrus a következőket jegyezte fel: „Fordítottam: 1942. VI. 11-16-án Gödöllőn, VIII. 3-18-án Borszéken, IX. 9-18-án Gödöllőn, XI. 29-én Gödöllőn és 1943. IV. 22-29-én Gödöllőn. A bevezető tanulmányt Pécsett írtam 1944. VII. 21-én és 24-én, átdolgoztam IX. 4-én és 6-án. A Budapest ostroma során megsemmisült első kiadás szövegét kissé átfésültem, s a tanulmányt kissé módosítottam 1946 novemberében. Bor Ambrus 59. IV. 13." 217 Bor Ambrus és Hovhannesian Eghia életrajza, melyet Bor Ambrus foglalt össze a gyermekei számára. GVM A 2005.10.1-3. 2QÓ
