G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN
Az uradalom művelődéstörténeti szerepe Grassalkovich II. Antal édesanyjának 1781-ben bekövetkezett halála után átalakításokat végzett a gödöllői kastélyon és színházat építtetett a déli szárnyban. 3 4 Újabb kulturális létesítménnyel bővült a kastély és Gödöllő. Természetesen ezt csak a hercegi család és szűkebb környezete élvezte alkalmanként, általában amikor a nyári hónapokat Gödöllőn töltötték. Pesti, budai, győri társulatok vendégszerepeltek a gödöllői teátrumban. Johann Peter Mayer, Franz Jakob Scherzer és Philipp Berndt vezette a herceg gödöllői színházát. 3 5 A herceg saját zenekart tartott fenn. Grassalkovich III. Antal pedig azzal írta be nevét a magyar művelődéstörténetbe, hogy a 19. század elején telket adományozott a Magyar Nemzeti Múzeum számára. 3 6 Sok neves személyiségnek volt köze az uradalomhoz, vagy úgy, hogy a szülők ott dolgoztak uradalmi tisztviselőként, vagy úgy, hogy ők maguk voltak egy ideig az uradalom alkalmazottai. Gödöllőn született Török Ignác (1795-1849) honvéd tábornok, aradi vértanú, akinek az édesapja a Grassalkovichuradalomban volt kasznár, számvevő, adószedő. 37 Ugyancsak gödöllői születésű Kovacsóczy Mihály (1801-1846) író, publicista, az első magyar napilap megteremtője, akinek a nagyapja, Foltin (Foltényi) János (1722-1799) különböző beosztásokban dolgozott az uradalomban. 3 8 Kelemen László (1760-1814), a későbbi színész, színigazgató, 1788-ban a gödöllői A Gödöllőn született Török Ignác (1795-1849) Grassalkovich-uradalom ügyészeként kezdte páhonvéd tábornok, aradi vértanú szobra lyafutását, és itt dolgozott mindaddig, amíg 1790(Tóth Béla alkotása. 1995) a róla elnevezett ben színésznek nem állt. 3 9 Akkor már működött a gimnázium épülete előtt 114 Varga Kálmán: A gödöllői kastély évszázadai. Bp. 2000. 35. - Staud Géza: Magyar kastélyszínházak. Bp. 1963. II. - Kosáry Domokos:Művelődés..., i. m. 679. 35 Lám Frigyes: A győri német színészet története (1742-1885) Győr, 1938.19., 28. 36 Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867). Bp. 2002.22. Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. 37 Györe Zoltán: Gödöllő lakosságának leszármazási rendje az anyakönyvek alapján, a kezdetektől 1906. december 31-ig. Gödöllő, 1996. Kézirat. GVM A 2002.94.1-6. Róm. kat. 768. 38 Györe Zoltán i. m. Róm. kat. 480., 859., Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal, i. m. 59. 39 Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. Szeged, 1.992.143. 28
