G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 5. MINORITA ÉS PREMONTREI DIÁKOK
1945. január 16-án kiköltöztették az intézetből a rend tagjait, akiket Máriabesnyőn a Salvator-nővérek fogadtak be. Április 9-én a budapesti rendházban tagozat indult a francia gimnázium és a pestiek részére. Május elején Gödöllőn a volt polgári iskola épületében folytatódott a tanítás. Szeptemberben a premontrei rendházban kezdődött a tanév. A gimnáziumi és a konviktusi szárnyban továbbra is a szovjetek tartózkodtak. A francia tagozaton felmenő rendszerrel általános iskola lépett be 5. osztállyal. 1946 szeptemberében a gimnázium magyar és francia tagozata Gödöllőn a régi helyén folytathatta a működését. A megszűnő I. és II. gimnáziumi osztályok helyébe önálló római katolikus iskola 1-6. osztály lépett. Az alsó tagozat a helyi római katolikus általános iskolában, a két felsős osztály a premontrei intézetben kapott helyet. 1948-ban az államosítás az érettségi vizsgák közepette érte az iskolát. Az Állami Ady Endre Gimnázium szeptember 3-án tartotta tanévnyitóját. A jogutód iskola tantestületében a premontrei gimnázium tanerői közül hat világi és két szerzetes hitoktató maradt. 1950-ben a gimnázium megszűnt és átadta helyét az Agrártudományi Egyetemnek. Ferdinandy György éppen a háború utáni zűrzavaros, átmeneti időszakban járt a premontrei gimnáziumba. 13 0 A Premontrei Gimnáziumnak több neves író volt diákja, például Rezek Román Sándor (1916-1986) katolikus teológiai író, aki Gödöllőn született és nevelkedett, 1934-ben érettségizett a gödöllői gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe. 1945 után a párizsi Magyar Katolikus Misszió vezetője volt. 1965-től Brazíliában, Sao Paulóban dolgozott hittanárként és lelkészként. Teilhard de Chardin munkásságának elmélyült kutatója volt, huszonnyolc kötetben magyarra fordította a nagy francia jezsuita filozófus, biológus és antropológus műveit. 13 1 A gimnáziumnak kitűnő, irodalmi munkássággal is rendelkező tanárai voltak. Hermann István Egyed (1895-1970), a neves történész, A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig (München, 1973) című mű szerzője, Zimándi Pius István (19091973) irodalomtörténész, Péterfy Jenő életművének feldolgozója, aki a szerzetesrendek feloszlatása után volt gödöllői tanítványánál, Rónay Györgynél talált otthonra, vagy a francia Bemard Le Calloc'h, akit 1947-ben küldtek a gödöllői gimnáziumba, ahol 1949ig dolgozott, majd magyar feleségével Párizsba visszatérve, a francia Nemzetgyűlés és Szenátus funkcionáriusa lett, és közben nemzetközileg elismert Körösi Csorna Sándorkutatóvá vált. 13 2 130 G. Merva Mária: Л gödöllői iskolák története. Kiállítási katalógus. Gödöllő, 1996. 131 Diák korában publikált kisebb írásokat a Máriabesnyői Naptárba, a Kicsi Góbéba, a Gödöllői Hírlapba. Ld. még a Gödöllői Premontrei Öregdiákok Egyesületének körlevele. 2005. II. félév. 2. 132 Bemard Le Calloc'h: Körösi Csorna Sándor útinaplója. Ford. Örvös Lajos. Bp. 2000. 2Ó4
