G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 1. GYÜTTMENTEK ÉS IRREDENTIZMUS TRIANON UTÁN

munkát, hol oly gyermekded lélekkel imádkoztak. És másnap már menekülniök kellett, veszélyben volt életük. A hatalmas Isten óvja meg felséges királyunkat és családját minden rossztól és minél előbb adja vissza hazánknak és egyházunknak."

3 A gödöllői kastély 1920-tól Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája lett. A kormányzóék is - a királyi család szokásához hasonlóan - általában a szeptemberi napokat töltötték a gödöllői kastélyban. A vadászatok változatlanul a kedvenc időtöltések közé tartoztak. 1. GYÜTTMENTEK ÉS IRREDENTIZMUS TRIANON UTÁN Trianon után sok erdélyi, felvidéki, délvidéki menekült került Magyarországra és ezen belül Gödöllőre. A menekültek között különösen magas volt a köztisztviselők, értelmiségiek aránya. Hovhannesian Eghia könyvében név szerint is felsorolja azokat a közjegyzőket, főjegyzőket, bírósági szakembereket, akik ekkor kerültek Gödöllőre. Szabó Ernő Béla menekült gáti közjegyzőből Gödöllőn adóügyi jegyző, Schwertner Lajos menekült fraknói, illetve nagymartoni főjegyzőből pénztárellenőr jegyző, Gálffy Dezső menekült aranyosegerbegyi főjegyzőből közigazgatási jegyző lett.

4 A szerb uralom elől menekült 1920-ban a délvidéki Nagybecskerekről Králik László (1871-1939) tanár, a cserkész szó megalkotója, aki Gödöllőn telepedett le és a minorita gimnázum tanára, igazgatója lett. Jelentős volt az erdélyi menekültek száma. A gödöllői járás területén körülbelül 400 lakos telepedett le Erdélyből az I. világháború után. Ekkor került ide Sidó Lajos tanár, aki a Török Ignác szobrot készíttette. Szabó Károly, a fogarasi állami ménesbirtok jószágigazgatója szintén az erdélyi megszállás után menekült családjával Gödöllőre, ahol 1920 tavaszán meghalt.

5 1923 októberében érkezett a településre a Brassóban, Székelyudvarhelyen és Csíksomlyón iskolázódott Gáli Imre (1879-1950) méhészeti főfelügyelő, és itt a magy. kir. méhészeti szakiskola igazgatója lett. A járási mezőgazdasági bizottság ügyvezető alelnökeként is működött, emellett a Méhtenyésztés című szakfolyóiratot is szerkesztette. 1935-ben ment nyugdíjba. Szakíróként fő műve a Méhészeti ismeretek kincsesháza című kézikönyv (1941).

6 Márki Sándor (1853-1925) történész bár alföldi születésű, de fiatal tanárként Aradra 3 Máriabesnyői História Domus II. 1918.294. 4 HOVHANESSIAN E. 14. 5 GH1935. jan. 6. 2.; Gyászrovat. GV 1920. márc. 21. 1. 6 Nyugállományú hazai pedagógusok almanachja. Szerk. Halász Imre. Bp. 1936. Másolat. GVM A 93.284.1.: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon: Kisgyörgy Zoltán: Miklósvárról indult. Megyei Tükör 1982. márc. 3. 200