G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 3. A GÖDÖLLŐI MŰVÉSZTELEP (1901-1920) TAGJAINAK IRODALMI TEVÉKENYSÉGE
A műben Szorgos Márta mondja a fürdőző nők láttán: „Hát itt a szabadság! A keresztény-zsidó előítélet takaró rongyait le lehet dobni, s mégis tiszta maradni. Megtisztult a férfi-tekintet is, nem bánt többé. Szabad tehát a nő. A szemérem nem ingerkötő többé, vágysorvasztó, vágyrészegítő. Nem a ruha védi a testet, hanem a lélek ereje burkolja be mások elől. A vágy félreáll addig, míg a szellem nem egyesült. A vágy csak a végtelen biztosítéka, s ez a biztosíték az a rózsagyermek, az örömet sikongó, kicsi, édes jószág..." Itt saját tapasztalatát, kiküzdött eszményét fogalmazza meg Nagy Sándor. Az életrajzában is említett párizsi meghasonlás után az ösztönéletet teljesen elfojtotta magában. Bár szinte nárcisztikus módon állandóan ruhátlanul rajzolta önmagát és barátait, de ezeknek az alakoknak nincs erotikus kisugárzásuk, nem valóságos, hús-vér emberek, hanem eszmék, gondolatok szimbólumai. Ha az ösztönélet, az érzéki világ körébe tartozó mondanivalót akar kifejezni, akkor rögtön szörnyeket, félelmetes, rút állatokat rajzol, amint azt a Párisi emlékek című rajzsorozatában is látható. 25 4 Mintha félne valamitől, mintha bűnösnek érezné magát. Ugyanez érezhető az írásaiban is, mintha tartana az egyenes, őszinte beszédtől, dikciója ezért talányos, homályos, képletes. Nagy Sándor monográfusa, Gellér Katalin magyarázata szerint a hagyományokat őrző, vidéki ember lelkiismeret-furdalásos szorongásáról, idegenkedéséről van szó, nem találta a helyét a párizsi, majd budapesti művészvilágban, csak a gödöllői művésztelepen oldódtak föl a szorongásai. 25 5 Az első világháború után nehéz volt feldolgoznia Körösfői halálát, a művésztelep szétesését. Körösfőihez hasonlóan valószínűleg fájdalmában fordult az íráshoz. Az Életben folytatásokban jelent meg visszaemlékezése pályakezdő éveire Párisi emlékek címmel. 25 6 Aztán elhatározta, hogy ír egy monográfiát művésztársáról, barátjáról, sógoráról, Körösfőiről. Összegyűjtött hozzá mindent a családban, levelezést, naplókat, dokumentumokat, és írta is évekig. 1934. január 24-én felolvasást tartott a készülő életrajzból Budapesten a Nemzeti Szalon kiállítási dísztermében a Céhbeliek Társasága szervezésében. 257 Egyik leveléből kiderül, hogy Sík Sándor unokaöccse, Harangi László „körmölte le" a készülő kéziratot, továbbá az, hogy Nagy Sándor Czakó Elemérhez, az Egyetemi Nyomda akkori igazgatójához is elvitte az életrajzot. „Ő szeretne vagy 300 oldalt, legkevesebb és még hozzá 1/3 résznyi illusztrációt. Ez szerinte egy könyv; 4-5 száz oldal. Je ne demande pas meilleur!" 25 8 Czakó biztatása után nyilván tovább dolgozott a kéziraton. A gödöllői újság egyik cikke arról tájékoztatott 1938-ban, hogy Nagy Sándor „Most írta meg Körösfői Kriesch Aladár életrajzát is, annak kiadása rövidesen meg is történik." 25 9 Ám nem történt meg. Az addig elkészült kéziratát odaadta a Körösfőiről monográfiát író Dénes Jenőnek, 254 Л Párisi emlékek című tollrajz-sorozat elemzését Id. Gellér Katalin: Mester, hol lakol?, i. m. 124-133. 255 Gellér Katalin: Mester, hol lakol? i. m. 127-128. 256 Nagy Sándor: Párisi emlékek. Élet, 1921.1. sz. okt. 9 - 1922. 15. sz. ját. 23. 257 Nagy Sándor előadása. GH 1934. jan. 28.3. 258 Nagy Sándor levele Hetzel Gézának. Gödöllő, 1934. ápr. 28. GVM TD 2012.18.1. 259 Hovhannesian Eghia: Gödöllői emlékeim. XVII. GH 1938. okt. 2.1-2. 171
