G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 3. A GÖDÖLLŐI MŰVÉSZTELEP (1901-1920) TAGJAINAK IRODALMI TEVÉKENYSÉGE
jó kapcsolatban állt Szabó Ervinnel, Jászi Oszkárral, a Huszadik Század körével, esetleg ebbó'l a társaságból ajánlotta valaki a fiatal festó't Adynak. Később Nagy Sándor újra olvasta a költő verseit, már jóval Ady halála után, amikor egy betegség miatt ágynak esett. Készített egy grafikai sorozatot, amelyet az Ernst Múzeumban állítottak ki 1928 szeptemberében. A rajzok nem jelentek meg kötetben, egyetlen Ady-kiadást sem illusztráltak, szétszóródtak, különböző gyűjteményekbe kerültek. 1928as illusztrációi a következő versekhez készültek\ A Hortobágy poétája, Harc a Nagyúrral, Új vizeken járok, Az ős Kaján, Az én koporsó-paripám, Elillant évek szőlőhegyén, A Patyolat üzenete, Öreg suhanc vágyakozása. 22 6 Az Ady-versek illusztrálásánál új technikai megoldásokat keresett, ácsceruzával készítette a rajzokat. „Neked elárulhatom, hogy sokféle formában kerestem közeledbe férkőzni. Tollal, ecsettel, színnel, vonalakkal kísérleteztem. De azt a technikai lágyságot és könnyedséget, amely verseid formáját jellemzi, azokat a helyükre tett apró foltokat és kis síkokat nem tudtam, csak az »új rajzokkal« megközelíteni." 23 7 Ennek köszönhetően tónusos hatásúak a rajzok. Ady verseit nem könnyű illusztrálni, mert olyan tökéletes képalkotó művész a költészetben, hogy elveszi a grafikus kenyerét, de ezt leszámítva sem volt szerencsés Nagy Sándor és Ady találkozása. Szabadi Judittal kell egyetértenünk, aki szerint Nagy Sándor illusztrációi a költő teljes félreértéséről tanúskodnak. 23 8 A mi gyermekünk című vershez az 1906-os kötetben apát, anyát és egy csecsemőt rajzolt, egy boldog családi idillt. .Tollal készült, tónustalan rajzát a maga pásztori művészettől ihletett ornamentikájával keretezte be." 23 9 Szó szerint értelmezte a vers szavait, holott annak szimbolikus értelme van, a közös gyerek a verset, a költészetet jelenti. Ady és Nagy Sándor teljesen különböző világnézetű, művészi felfogású ember volt, szinte semmi rokonság nincs közöttük, ezért nem tudta képre lefordítani, rajzban megjeleníteni, konkretizálni a költő gondolatait, látomásait, érzéseit. Nagy Sándor a megfoghatatlant szereti megragadni és képpé alakítani. .Igazi szárnyas képzelet, mely a magasságban érzi magát a legotthonosabban. Ha lebocsátkozik a földre, olyankor erkölcsi ítéleteket szeret mondani és torzító ábrázolással bírálni a kor fonákságait. Az érzékiességnek és a vele rokon bűnöknek kevés olyan keserű kritikusa van, mint a rajzoló Nagy Sándor." Moralista és fantaszta, aki bizonyos érzéki problémákra szörnyek, rút állatok rajzolásával reagál. Ezért illusztrációin nem alkalmazkodik a vers mondanivalójához, hanem önálló fantáziákat alkot, melyeken „Ady költeményeinek motívumai áttetszenek." 24 0 Kitűnő, nagy hatású illusztrációkat készített viszont Komjáthy 236 Ezek a rajzok a Magyar Nemzeti Galéria, Gödöllői Városi Múzeum, a gödöllői Nagy Sándor-ház gyűjteményében és magántulajdonban vannak. 237 Nagy Sándor: Ady-rajzaim, i. m. 607-608. 238 Szabadi Judit: A magyar szecesszió művészete. Bp. 1979. 78. 239 Elek Artúr: Nagy Sándor Ady-rajzai. Nyugat, 1928. okt. 16. 565-566. 240 Uo. 565-566.) 1Ó4
