G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN

hogy a Grassalkovichok ragyogó palotáiban is volt díszes könyvtárterem, de a gödölló'i kastélyra vonatkozóan ez csupán feltételezés, minden konkrét alapot nélkülöz." Holott a 18. században a pompás épületeken, a képzőművészeti kollekciókon kívül a könyvgyűjtemények is státusz szimbólumnak számítottak a főúri és főpapi körökben. Főként a század utolsó harmada tekinthető a könyvgyűjtés aranykorának. A barokk szel­lemiség jegyében ezen a téren is sokat adtak a külsőségekre. Monumentális, freskókkal díszített teremkönyvtárakat alakítottak ki a főúri kastélyokban, püspöki palotákban. So­kat adtak a könyvszekrények, könyvespolcok megtervezésére, a könyvek díszes, egyéni, sajátságos jegyeket hordozó köttetésére. Ahogyan a festészet és szobrászat alárendelt művészeti ág volt ebben a korban, az építészet kiegészítője, díszítő eszköze csupán, eh­hez hasonlóan a palota dekorációjához tartozott a külsőségekre is sokat adó bibliotéka. A nagyúri életforma, a barokk pompa szerves részeként jelent meg a könyvtár is. 1 2 A szomszédos Pécelen Ráday Gedeon gróf, korának egyik legnagyobb irodalmi tekinté­lye, épp ekkor fejlesztette az egyik legjelentősebb magyar könyvgyűjteménnyé az apjától örökölt mintegy 300 kötetnyi könyvtárat. Kastélya irodalmi központ volt, kiterjedt levele­zést folytatott például Kazinczy Ferenccel, és maga is művelte az irodalmat, verseket írt. 13 Grassalkovichnak persze mindent elölről kellett kezdenie: kastélyt, templomot épített, s könyvtárat sem örökölt senkitől. A könyvgyűjtés terén nem kapcsolódhatott bele egy hagyományba, mint a péceli Ráday Gedeon. Jó barátja, gróf Migazzi Kristóf (1714-1803) bécsi érsek és váci püspök is szenvedélyes könyvgyűjtő hírében állt. Amikor II. József 1785-ben megfosztotta püspökségétől, kénytelen volt eladni gyönyörű, vörös maroquin kötésben pompázó, súlyos aranyozású könyveit gróf Batthyány Ignácnak egyes források szerint 20.000, más források szerint 40.000 forintért. A gyulafehérvári Batthyáneumban ma is azonnal feltűnnek Migazzi tipikus bécsi kötésű könyvei. 1 4 Migazzi gyakran megfor­dult Gödöllőn, külön lakosztályt tartottak fenn neki a Grassalkovich-kastélyban. Az irodalompártoló szomszéd és a könyvgyűjtő barát példája ellenére Grassalkovich nem lett könyvgyűjtő. Mint ahogy a gödöllői kastélyt sem a gazdagság fitogtatása, hanem az igényekhez és személyiséghez méretezett szerény, ám nemes architektúra jellemzi 1 5, ugyanúgy a műpártolás terén is a gróf csak arra áldozott, ami az ízléséhez, érzékéhez 11 Szarvasi Margit: Magánkönyvtáraink a XVIII. században. (Főpapok és főurak, nemesek és polgárok gyűjteményei.) Bp. 1939. 58., 63. 12 Uo. 6-7. - Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1983. 136. 13 Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. In: Kazinczy Ferenc Müvei. Versek, műfordítások, széppróza, tanulmányok. Vál, szöveggond., jegyz. SzauderMária. Bp. 1979.306-312.-Rónay György:Ráday Gedeon. Irodalomtörténet, 1962. 41-61. - Koós Judit: Ráday Gedeon könyv- és műgyűjteménye a XVIII. században. Aszódi Múzeumi Füzetek 43. Aszód. 1994. 16-20., 25,- Borvölgyi Györgyi: Ráday Pál (1677-1733) könyv­tára. A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai VII. Bp. 2004. 14 Szarvasi Margit: Magánkönyvtáraink... i. m. 33. - Entz Géza: A magyar műgyűjtés... i. m. 45. 15 Dümmerling Ödön: .4 gödöllői kastély, i. m. 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom