G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 3. A GÖDÖLLŐI MŰVÉSZTELEP (1901-1920) TAGJAINAK IRODALMI TEVÉKENYSÉGE
Magyarországon, ötven évvel működésük után? Geöcze Sarolta kiadott egy könyvet 1903-ban Ruskin élete és munkássága címmel. Az első hetven oldalon bemutatja Ruskin életrajzát és ismerteti munkásságát. A könyv további részében pedig kivonatosan közli Ruskin művészeti írásait, háromnegyed részében eredeti idézetekkel, illetve azok magyar fordításával. Nem tudjuk, hogy Kriesch Aladár ismerte-e, használta-e ezt a munkát. Maga is tudott olyan jól angolul, hogy eredetiben ismerkedett meg az angol szerzőkkel. Ő maga fordította le azokat a részeket, amelyeket magyar fordításban közöl könyvében az egyes szerzőktől, beleértve az irodalmi munkásságukat taglaló részben a versfordításokat is, amelyeket nyersfordításnak kell tekintenünk. Babits Mihály könyvtárában megvolt Dante Gabriel Rossetti Balladák és szonettek című könyve, Ruskin műve, a Firenzei reggelek, és 1909—1910-ben a költő előfizetője volt a preraffaelita The Stúdiónak, amelybe Körösfői is publikált. 18 4 Rossetti hatott is a fiatal Babits lírájára. 18 5 A Csipkerózsa című versének motívumról motívumra azonosítható képzőművészeti forrása Edward Burne-Jones azonos című festménye volt. 18 6 Természetesen Babits a saját könyvében, Az európai irodalom történetében külön fejezetet szentelt a mozgalomnak és Ruskinnak, aki Babits szerint szociális alapon vágyott vissza a középkorba, és aki „Műkritikusból hamarosan szónok és apostol lett..." 18 7 Ignotus a preraffaelita mozgalom ellentmondásosságára világított rá. Ruskinék a középkorba, a naiv művészetekhez akartak visszatérni, amelyekben csak tudás volt, de nem tudákosság. Holott a preraffaelitáknak ez a visszatérési programja éppoly tudatos és a naivitást nélkülöző, mint a reneszánsznak az a módja, ahogy az antik mintákat követte. Művi és hamis azt a látszatot kelteni, mintha ők is ugyanolyan naivak, őszinték és együgyűek tudnának lenni, mint amilyenek a Raffaello előtti kollégáik voltak. 18 8 Kriesch Aladár könyvében, amelyben ismerteti a preraffaeliták tevékenységét, természetesen azt emeli ki, amit ő fontosnak és saját tevékenységébe beépíthetőnek tart az ötven évvel azelőtti mozgalomból. „És ekkor eléáll egy ember, egy próféta, egy látnók, és kijelenti, hogy a művészet - itt már nemcsak képzőművészetekről van szó - az az égnek meredő útmutató, lobogó fáklya és világító torony, melynek fénye világítja be az emberiség útját a boldogság és a megismerés felé. (...) az ember művészi munkálkodása hasonmása kicsinyben a nagy természet organizáló tevékenységének. A legpozitívabb materializmus korában, midőn az egyszerű sejt megtalál hatása által az élet problémáját megoldottnak vélték, ő nyugodtan előáll, és valamint Mózes a Sinai hegyéről lehozza kőbe rovott tízparancsolatát, Ő is kijelenti, mire őt jelenésszerűen az alpesek s a Mont-Blanc tanították, hogy »Az emberi élet célja - az Istenség szemlélése«. Azaz: annyiban ember 184 Sípos Lajos: Körösfői-Kriesch Aladár: Naplók. Magyar Tudomány. 2005.12. sz. 1617. 185 Szerb Antal: A magyar irodalom története. Bp. 1.978. 513. 186 Rába György: Babits Mihály. Bp. 1983. Nagy magyar írók. 58., 66. 187 Babits Mihály: Az európai irodalom története. Bp. 197.9. 378. 188 Ignotus: Dante Gabriel Rossetti centenáriumára. Nyugat, 1928. 9. sz. 148
