G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK

Fejes vagy rúgás jobb-e startoláshoz? De most lessük, lélegzetvisszafojtva, Hogy karol már tizedszer oda-vissza Hosszan elnyúló csillanó testével A világbajnok Halmay! Gyerünk kocsizni! Hol a kis fogat? Előre, jámbor Linda, lusta Sári, Két vedlettszőrű, pislogó csacsi! Gyerünk! No, igazán, indítsatok! Ne bolondozz! Én hajtok! Nem adom! Hajrá! Gyerünk! A gyerekek kacagnak, Még a kis Miklós is a Terka karján! Jaj! Most! Vigyázz! Jól fogd a szíjjakat! Itt az erdőben vadkanok tanyáznak! A télen is megugrasztotta egy A Pista bácsit (Ő maga mesélte!) Jaj! Linda! Most!... Kifordulunk!... S az árokban, egymáson, össze-vissza, Az öt testvér kacagva hempereg. Az országúton, csak egy nénivel, Maga sétál a feketenapernyős, Feketeruhás, kalapos királyné. Olyan vékony és olyan szomorú! Az ember szinte sírna, hogyha látja! A Felső-parkban van egy citrom-allé: Nagy zöld kádakban furcsafürtű fák. Azt mondják, a királyné itt szeret. Én jobban szerettem a hattyúkat, Amint úszkáltak a halastavon, Karcsú, fehér, méltóságos nyakukkal. De ez már rég volt: a halastavat Kiszárították. Ó, hogy is tehették! Az öreg király zöld vadászruhában Ül a kocsin egy másik öregúrral. (A toszkánai nagyherceg lehet: 133