G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK
S tetszik, nem tetszik gonosz mostohádnak: Ma is neked van a legparányibb lábad. S arcod miként a teli hold világa, Ma is oly szendén tekint a világba. S lelked oly édes, olyan megadó Ennyi szelídség, jóság mire jó? - Voltál nekem hű, édes cimborám, Öröm reggelén és gyászok torán. És játszótársad voltam én neked És bolondoztunk untig eleget. Hamupipőke! Kongatnak estére, Nem tart soká és a mesének vége... Elhiszed?... Dehogy!... A gyöngyszem pörög, Istentől a báj s a mese örök... Sík Sándor(1889-1963) költő, tanár, szerkesztő Az édesapja jogtudományi szakíró volt, öccse, Sík Endre diplomata és külügyminiszter az 1950-es években. Sík Sándor a gyermekéveit töltötte Gödöllőn. Teológiát és filozófiát Schütz Antaltól tanult az egyetemen, akivel később jó barátságba került, együtt írták és szerkesztették azt a sok kiadást megért Imádságoskönyvet, amelyet „Sík-Schütz"-ként ismert az ifjúság. 1911-ben Münchenben ismerkedett meg a cserkészmozgalommal, melyet aztán itthon is meghonosított és kidolgozta a cserkészet nevelési programját. Szerkesztője volt a Zászlónknak és segédszerkesztője az Életnek is. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszer, akit még gimnazista korából ismert, 1929-ben tanárrá nevezte ki a szegedi egyetem irodalmi tanszékére, ahol kitűnő tanítványok vették körül, Radnóti Miklós, a „Szegedi Fiatalok": Baróti Dezső, Ortutay Gyula, Tolnai Gábor. A második világháború után az ő szerkesztésében indult újra a Vigília. 1947-től a magyar piarista rendtartomány főnöke volt. Kodály Zoltán 1961-ben megzenésítette vegyeskarra Sík Sándor Te Deum című versét a papköltő aranymiséjére. Sík Sándor(1889-1963) 117