G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK

Schossberger, minden zsidó gazember... Slézinger, ne hagyd magad... s Legszebb név a Goldstein Számi...«" Parasztgyerekek csúfondárosan kiáltoznak: »Zsidó, zsidó...«, s hozzáfűznek csengő' rímben egy képtelen megállapítást, amelyben azzal vádolják őket, hogy olyan helyről isz­nak, ahonnan egyáltalán nem szokásos, ők pedig gyorsan, gyorsan, szinte egyidejűen visszakiáltanak: »Paraszt, paraszt«, s azzal vádolják vissza őket, ugyancsak rímesen, hogy olyasmibe harapnak, amibe nem volna célirányos. Boldog és boldogtalan, okos és ostoba, jó és rossz gyerekhad ebben az áldott és ellen­séges világban. »Zsidó, zsidó, paraszt, paraszt!« Egymást csúfolják, és egymást szeretik, közük van egymáshoz, örülnek egymásnak. A zsidó, mert van valaki, aki megalázott, mint ő, ősi, mint ő, s a paraszt, hogy íme úr, s mégis lehet bántani. Az úri nem zsidók távol vannak mindkettőjüktől, lenézik mind a kettőt. A gyerekek is. A Mucik és Cicák, Dódik és Bó­dik, ápolt szőkeségükben, aranyláncon függő védőérmekkel nyakacskájukon elhúzódnak tőlük, nem vegyülnek velük, de azért nem baj, mert a réteken futball- és métalabdák rö­pülnek, gurulnak, avasúti vendéglőben hideg, szőke sört isznak a felnőttek, s a nyári gye­rekbálokon színes papírpontocskák hullanak fényes fejünkre, mintha valami égi kalauz lyuggatta volna ki az angyalok villamosjegyeiből, papírszalagok bonyolódnak jól táplált s mégis oly vézna testünk köré, míg szépen, illedelmesen járjuk a csárdást és polkát a ragyás Bélacigány bandájának édes hangjaira." Burokban születtem. Budapest, 2003. 115-117. Kiss József (1843-1921) költő, szerkesztő és Kóbor Tamás (1867-1942) író Kiss József költő édesanyját Bermann Máriának hívták, annak testvérét pedig Bermann Mórnak. Bermann Mór gyermeke volt Bermann Adolf, aki Kóbor Tamás (1867-1942) néven lett ismert költő és Bermann Róza (P-1921), aki Kiss József felesége lett. Kiss József és Bermann Róza esetében tehát első unokatestvérek, roko­nok házasodtak össze 1873. április 28-án. „S megindul ezzel a küz­delem a falat kenyérért s beköltözik költészetébe is egy eredeti téma, a gond témája, a megélhetés problémája, mely aztán, fájdalom, ma­kacsul ragaszkodik a költőhöz egy hosszú életen át." 10 2 Budakeszin 102 Rubinyi Mózes: Kiss József élete és munkássága. Bp. 1926. 25. Kiss József (1843-1921) 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom